Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat szervezete. (VMGT 53. VIZDOK, 1974)
BEVEZETÉS - I. A vízgazdálkodás munkamegosztása
A társadalom vízzel kapcsolatos hasznosítási és védelmi szükségleteit kielégíteni hivatott vízgazdálkodási tevékenység annyira összetett, bonyolult, többcélú és többféle rész-feladatot és funkciót egyesitő társadalom-gazdasági tevékenység, hogy ellátása csak hasonlóan sokrétű munkamegosztással lehetséges. Ez a munka- megosztás határozza meg a vízgazdálkodási feladatok megvalósításának munka- szervezetét, helyesebben szervezeti rendszerét. A vízügyi igazgatás jogi szabályozása két ilyen alapvető munkamegosztást érvényesít a társadalom vízgazdálkodási feladatainak elvégzésében. Az első és alapvető vízgazdálkodási feladat-megosztás alapján a közvetlen állami (ti. közvetlenül az államigazgatás vizgazdálkodó szerveire háruló és elsősorban közvetlen állami teherviseléssel megvalósuló) feladatok és az üzemi (magán-) vízgazdálkodás között különböztetünk. A törvény ugyan a munkamegosztásnak ezt az első elágazását nem a feladatok tárgyszerű elhatárolásával, hanem - sajátszerü jogtechnikai megoldással - a vízgazdálkodási célok megvalósítását szolgáló müvek, a viziléte- sitmények két fő csoportba osztásával hozza létre, nevezetesen a közcélú és az üzemi (magán-) vizilétesitmények megvalósításához és kezeléséhez fűződő jogok és kötelezettségek megállapításával szabja meg (Vt. 19. § (1), (2) és (5) bek.; Vhr. 45. és 50. 5).E müvek rendeltetésének meghatározásából azonban nyilvánvaló, hogy ebben az elhatárolásban egyben a vízgazdálkodás terén jelentkező társadalmifeladatok két nagy csoportjának - az állami és nem állami vízgazdálkodási feladatoknak - a megosztását is megalapozva kell látnunk. A közvetlen állami feladatként szabályozott, szorosabb, tulajdonképpeni értelemben vett „tervszerű vízgazdálkodás" (Vt. 3. §), az un. vízgazdálkodási közfeladat - hasonló jogszerkesztési módszerrel - ismét két fő területre, a jelentősebb és a helvi jelentőségű közfeladatokra tagozódik, éspedig aszerint, hogy un. jelentősebb közcélú vizilétesitménnyel (Vhr. 46. § ) vagy helyi jelentőségű közcélú vizilétesitménnyer(Vhr. 47. § (1) bek.) valósiíí-e meg. Az állami közcélú vízgazdálkodási feladatoknak ez a csoportosítása - a „második munkamegosztás" - többek között főleg a vízügyi igazgatás szervezet-rendszerének kialakítására alapvető jelentőségű. Az egységes vízügyi igazgatás (Vt. 41. § (1) bek.) körébe tartozó vízgazdálkodás (a vizek tervszerű hasznosításáról és kártételeik elhárításáról'való gondoskodás) és az egyéb vízügyi feladatok (hatósági tevékenység, szabályozás, szakirányítás, ellenőrzés stb.) viszonylag "önállóan elkülönülő fő feladatköri csoportjai alapjában a jelentősebb közcélú és a helyi jelentőségű közcélú vizügyi feladatok elvi jellegű és alapvető megkülönböztetése szerint kerülnek a vizügyi igazgatás funkció-egységét alkotó egyik vagy másik szervezetrendszer feladat- és hatáskörébe. Amig ui. a vízgazdálkodás és a vizügyi igazgatás egészét egyetlen központi szerv, a Minisztertanács közvetlen felügyelete alá tartozó országos hatáskörű szerv irányítja (Vt. 41. i (2) bek.), addig az ezeket alkotó feladatok ellátása több irányba megoszlik, amennyiben azokat (Vhr. 42. § (3) bek.):- egyrészt az ágazat élén álló országos hatáskörű szerv, és - általános hatáskörrel - a felügyelete alá tartozó vizügyi szervek, a vízügyi szervezet (Vhr. 93. I),- 12
