Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése

Utoljára került sor a délmagyarországi 22 szintezési poligon kiegyenlítésére (7.57. ábra). Ebből a csoportból a Brassó—Segesvár—Szászrégen— Gyergyószentmiklós—Csíkszereda—Kézdivásárhely—Brassó vonalzású szintezési poligont kihagyták. Ebben az 507,3 km hosszúságú poligonban ugyanis 440,3 mm záróhiba volt, amit Sterneck éveken át szorgosan kerestetett. Újra és újra szinteztette, de sehogy sem sikerült a hibára rátalálniuk.

A legutóbbi háború alatt a magyar Háromszögelő Hivatal és a Honvéd Térképészeti Intézet túlnyomó részében megismételte ugyanennek a poligon- nak a szintezését. Megállapítottuk, hogy durva hibát a bécsi katonai mérnökök nem követtek el. Tele van azonban léckorrekció hiányából származó és refrak- ció okozta hibákkal. Gondoljuk csak meg, hogy a több mint 44 cm-es záróhibát az 507,3 km-es hosszra elosztva kb. 0,87 mm/km hiba mutatkozik. A poligon egyes szakaszain, ahol a szintezési vonal igen zord, magas és szaggatott térszínen jár, ennél jóval nagyobb, bár még mindig tűrhető eltérések (hibák) jelentkeznek kilométerenként. Ez a körülmény a múlt század utolsó évtizedében még szinte hihetetlennek tetszett, s a bécsi Katonai Földrajzi Intézet parancsnoksága el sem tudta képzelni, hogy a szóban forgó poligonban ne volna valami egészen durva hiba. Úgy sejtették, hogy valahol kerek fél méter csúszott bele, esetleg nem is az észlelésbe, hanem a számításba. Éppen ezért még 1912-ben is dolgozott egy szintezőcsoport ezeken a vonalakon, persze eredmény nélkül.

Végigtekintve a kiegyenlítés harmadik részletébe bevont 61 szintezési vonalon, megdöbbenéssel állapítjuk meg, hogy a hálózatnak ezen a részén a minőség tovább romlott. Példaként csak a következő vonalakat említjük, mint amelyeket a legnagyobb javítással kellett ellátni.

A 216. sz. vonal (Jacobeni—Sajómagyaros) —69,8 mm, a 220. sz. vonal (Brassó—Segesvár) +31,4 mm, a 222. sz. vonal (Brassó—Vesztény) —31,7 mm, a 232. sz. vonal (Arad—Békéscsaba) —43,9 mm, a 235. sz. vonal (Piski— Karánsebes) +36,9 mm, a 238. sz. vonal (Orsóvá—Versec) +51,4 mm, a 239. sz. vonal (Versec—Temesvár) —42,9 mm, a 241. sz. vonal (Temesvár— Arad) +37,7 mm, a 244. sz. vonal (Békéscsaba—Szajol) +75,0mm (!), a 250. sz vonal (Versec—Pétervárad) +42,0 mm, a 252. sz. vonal (Dállya—-Villány) —43,6 mm, a 253. sz. vonal (Villány—Érd) —74,4 mm (!), a 263. sz. vonal (Okucani—Barcs) —36,1 mm, a 266. sz. vonal (Zágráb—Zákány) —74,6 mm (!), a 268. sz. vonal (Szombathely—Érsekújvár) +73,6mm(!), a 269. sz. vonal (Szombathely—Bécsújhely) +73,4 mm (!), a 270. sz. vonal (Szombathely— Graz) —42,7 mm, a 271. sz. vonal (Nagykanizsa—Kranichsfeld) —102,3 mm (!), a 272. sz. vonal (Zágráb—Cilii) +34,1 mm, a 273. sz. vonal (Zágráb— Ogulin) +34,5 mm, a 274. sz. vonal (Ogulin—Fiume) pedig —30,7 mm javítást kapott.

Egészen ijesztő mértékű hibák! Ha azt tekintjük, hogy a hibás vonalak számának növekedése az idővel arányos, első gondolatul az kínálkozik, hogy a műszerek és a felszerelés a sok használattól megkopott, és már nem dolgozhattak a régi szabatossággal. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a műszer- állványok (7.08., 7.09. ábra) csapos fejrészének kopására.

A felgyülemlett hibák következtében a katonai szintezési hálózatnak ez a része eléggé gyenge minőségű. A kiegyenlített adatokból számítva az oda-vissza szintezett vonalak kilométeres középhibája : /ikm = + 5,8 mm, az egyszer szintezett vonalaké pedig +8,1 mm. Ugyanezeken a kilométeres valószínű középhiba + 3,9 mm, illetőleg + 5,4 mm.

456