Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
Közbevetőleg megjegyezzük, hogy V ay Miklós generális 1824-ben elhunyt, s utóda Zichy Ferenc lett. Vay magyaros gondolkodású ember volt, s bár Huszár közvetlenül Vásárhelyi Pált rendelte melléje [118] mérnök-szakértőül, a generális élete végéig Huszár igaz barátja maradt. Pedig Vásárhelyi több olyan intimitást is elbeszélt Huszárrá, vonatkozóan Fainak, amit sehonnan máshonnan nem tudhatott. Ezzel szemben Zichy — erősen aulikus haj- jalmú f'őúr — kezdettől fogva nem csinált titkot abból, hogy nem kíván szorosabb barátságban lenni Huszárnú. Huszár a Körösszabályozás tervét nagy vonalakban mintegy 3 hét alatt kidolgozta és felterjesztette a Helytartótanácshoz. A kérdésre csak ősszel, majd karácsony tájban térnek vissza, azt vizsgálván, hova lettek a Körösök felvételénél használt műszerek, rajzok, kellékek, jegyzőkönyvek stb. Minderről csak Huszár tud egyértelmű felvilágosítást nyújtani [119]. Időközben, 1828. május 1-én új főigazgatót kap az Orsz. Építészeti Főigazgatóság Rauchmüller v. Ehrenstein József személyében [120]. Ugyanakkor helyettese Eklér József lettrf-Mindkettő ellenséges indulattal kezelte a meg nem alázkodó magyarokat. Mindkettő igen képzett ember. Tudják ők nyilván, hogy a tárgyi igazság Huszár oldalán áll, de már kész a határozat, neki Budáról el kell tűnnie. Az első komoly összetűzés szept. 10-én robban ki közöttük, a Duna- mappációnak az Orsz. Építészeti Főigazgatóság által tervezett általános helyszíni revíziójával kapcsolatban. Az ügy lefolyásáról Huszár terjedelmes igazoló leveléből tájékozódhatunk. Huszár szeptember első napjaiban Mohácsra utazott. Amíg odavolt, megjött az Építészeti Főigazgatóság értesítése, hogy a főigazgató helyettese ellenőrzést kíván tartani, várja. Huszár — mit sem sejtve — Mohácsról visszaindul Budára, a „Móltóságos Director Ür” pedig dühösen Budáról Mohácsra. Csak órákon múlt, s elkerülték egymást. Huszár utána ! Dunaszekcsőn beéri. Magyarázkodások. Nem hisz. Kimennek a Vajas- és a Kákonyi-fokhoz, hogy valóságos asztalfelvétellel ellenőrizzék a grafikus háromszögelés jóságát. Esni kezd az eső, nem tudják befejezni az ellenőrzést. Huszár Mohácsra invitálja a direktort, hogy saját szerkesztésű, kitűnő vízsebességmérő készülékét bemutathassa. Ott is esik az eső, csónakot sem kapnak és még ,,a próbához szükséges kötelek és vasmatskák is ottan nem találtatnak”, a bemutató tehát elmarad. A direktor ideje letelt, „a külső revíziónak vége lett”. Még van néhány napjuk, ezt a mappáció és ,,a libellationális munkák” irodai ellenőrzésére fordítják. A direktor elutazik. Meghagyja, hogy a kész térképeket és szelvényeket küldje utána Zágrábba. Budáról másnap írásos rendeletet kap, hogy ugyanazokat a térképeket és szelvényeket ugyanarra az időpontra küldje fel postakocsival Budára. (Melyiknek tegyen eleget ? Tépelődik.)... ”és ezzel és ekképpen volt a Duna Mappatio Revisiója” [121]. Rauchmüller és Eklér sietnek úgy magyarázni a történteket, hogy Huszár nem akar, vagy nem mer velük úgy találkozni, hogy szóba kerülhessen a Duna-mappáció ügye. Huszár szóban és írásban szüntelenül azért harcol, hogy a Duna felvételének minden apró fázisát a lehető legtökéletesebben végezhessék el [122], ezzel szemben a főigazgatóság pergőtűzszerű támadásokat indít ellene azon a címen, hogy túlságosan elhúzódik a Duna felvétele. Ezzel a támadással egyidejűén Rauchmüller hivatalosan felveti, hogy most már végleg halaszthatatlan a Maros, a Körösök, a Berettyó és a Hortobágy szabályozása, s felhívja Eklért, tegyen javaslatot, kire kellene ezt a munkálatot 89
