Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
Amikor Huszár a Duna-mappáció ólére került, abba a fizetési osztályba sorolták, amellyel 600 forint évi fizetés járt. Ehhez járult még a lakbér (vagy természetbeni lakás) és a tüzelő, valamint még 250 Ft útiátalány.* Ezáltal Huszár egy vonalba került Erdélyi Józseffel és Zelenlca Lajossal [99]. Áz előbbi pozsonyi igazgató, az utóbbi hajózási felügyelő volt. Mindkettő igen befolyásos ember a felsőbb hatóságoknál. A Duna felvétele boszorkányos gyorsasággal haladt előre. Május elejéig már 54 részletlappal elkészültek. Egy hónap múlva már Győr és Esztergom tájékán jártak, augusztusban pedig Komárom térségében dolgoztak. Itt azonban nem várt nehézségbe ütköztek. A komáromi erőd parancsnoksága megtiltotta Vőrös Lászlónak és a hozzá beosztott Forberger Sámuel gyakornoknak a munkát. Ott is kellett hagyniuk ezt a szakaszt, és átmenetileg az érsekújvári Dunaágban dolgoztak tovább, a többiek pedig Pozsony és Dévény közelébe húzódtak. Csak decemberben tudott annyit elérni a Helytartótanács, hogy a Komárom környéki részről is készíthettek térképeket, de ezeket az erőd parancsnokságánál kellett letétbe helyezniük [100] , 1825 ősz elejére már elérkeznek a felvétellel Óbuda határába. Közben Huszár átadja a Körös-felvétel 70 kiválóan szép felvételi lapját az Orsz. Építészeti Főigazgatóságnak [101], s egyúttal beterjeszti kérvényét fi021 a halálozás folytán megüresedett hajózási felügyelői állásra. Ezt azonban nem kapja meg részben azért, mert erre az állásra a főigazgatóságnak már más jelöltje van : Zelenlca lMjos. Másrészt azonban ott feküdt a Helytartótanácsnál a főigazgatóságnak egy 1823 októberéből származó véleménye is Huszár Mátyásra vonatkozóan. Ebben az időben ugyanis komolyan felmerült az a terv, hogy Huszárt a Helytartótanácshoz „politikai mérnökké” nevezik ki. Ez ügyben véleményt kértek a főigazgatóságtól. A válasz a következő volt : „Nevezett 1818 óta, megszakítás nélkül háromszögelési munkát végez a Körösök mentén. Ilyen kiválóan képzett és gyakorlott mérnököt nem lehet még egyet az országban találni. Kár lenne őt a gyakorlatból kivonni és egy magas politikai helyre állítani, ahol csak adminisztratív munkát végez. — A kamarai mérnökből politikai mérnökké való kinevezéssel nem lenne célszerű megakasztani ezt a mérnöki karriert, hanem teret kell engedni neki, hogy szervezhessen. Nagyváradi igazgató mérnökké kellene kinevezni őt” [103]. Végső elemzésben Huszárt ettől a nagyon tekintélyes állástól, amely anyagilag és erkölcsileg, valamint a hivatali ranglétrán a második helynek számított, az Orsz. Építészeti Főigazgatóság ütötte el. A Helytartótanács ugyanis Huszár kérvényét ide küldte le véleményezés végett [104], A főigazgatóságnak egyetlen magyar tagja sem volt. Huszárban pedig nemcsak egy magyart, hanem egy veszedelmesen éleslátású, öntudatos magyart láttak. Sérelmét azonban siettek „orvosolni”. Fizetését évi 600-ról évi 800 forintra emelték fel, és elrendelte a Helytartótanács, hogy a lugosihoz hasonlóan, természetben kell Huszárnak szolgálati lakást biztosítani [105]. Nemcsak az igazgató, hanem a háromszögelő mérnökök munkáját is nagy elismeréssel szemléli a felettes hatóság. Az Udvari Kamara a nehézségekre való tekintettel útiátalányukat 20—95 forinttal is megemeli. De meg is érdemlik ezt, mert 1826 végén már a Mohácsi szigetnél sűrítik a hálózatot [106]. * Az Udvari Kamara a kerületi mérnökök fizetését még 1790-ben rendezte és a fizetési fokozatokat is akkor állapította meg. 85
