Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

1780. c. munka* volt, a múlt század elejének összefoglaló jellegű geodéziai munkája [70].

Végül Pyrker mégis csak maradt, s ha lassan is, csak fel vergődött a ranglétrán.

*

Huszár Mátyásnak a Körösvidék szintezését előkészítő munkája a magyar geodézia történetében olyan alapvető fontosságú, hogy arról néhány szóval itt is meg kell emlékeznünk.

A XIX. század elején hazánkról egységes kataszteri felvétel nem állott a geodéták rendelkezésére. Uradalmi, közbirtokossági és úrbéri térképek készültek a fontosabb birtokokról, sőt egy-két községről, városról elvétve volt már általános térképünk is.

Huszár 1818. májusától kezdődően foglalkozott részleteiben azzal a gondolattal, hogyan lehet majd ezeket a már meglevő, igen különböző pontosságú és méretarányú térképeket egységes egésszé összedolgozni. Erre vonatkozó javaslatai alapján az Országos Építésügyi Főigazgatóság 1818. október hó 5-én rendeletben szabályozta a Körösvidék felvételének piódját.

A térképlapok nagyságát 24”, illetőleg 16” hüvelykben (zoll) szabta meg. Azaz a térképlapok 63x42 cm2 terjedelműek voltak. Méretarányuk 1” = 1500 öl, azaz 1 : 108 000.

1818 végén már szép eredményről számolhatnak be. Elkészültek a Sár- *. réttye (Kis Sárrét) felvételével [70]. Ez a vízrajzilag és néprajzilag egyaránt igen érdekes mocsárvilág élénken foglalkoztatja Huszár Mátyást. Külön tanulmányt szentel a Komádi környéki mocsaraknak [72], s ehhez pompás kis térképet is mellékel (1.06. ábra).

Télen teljes erővel a térképező munkán dolgoznak. Huszár ehhez 48 hüvelyk hosszú és 100 részre osztott felrakóvonalzót kér. Meg is kapja [73]. Többszöri sürgetésre a Helytartótanács kiadja az : „Instruction für die operierenden Herrn Ingenieure bey der.. . Körös Flüsse Mappierung” című térképszerkesztési, vetületi és pantográfhasználati utasítást és mintákat [74],

A térképezés egyöntetűségét háromszögeléssel kell biztosítani. E célból Huszár Mátyást s mérnökeit szükséges szabatosságú teodolitokkal látják el. Meghagyják továbbá, hogy ,,. . .az igazgató mérnök úr létesítsen alapvonalat (Basis) Csaba (Békéscsaba) környékén. E^t hozza kapcsolatba a Szabolcs megyében létesítendő bázissal. Az alapvonalak mérésére kérje el a pesti Egyetem birtokában levő mérőrudakat, és ezek hosszát pontos számítással vegye figyelembe.

A mérőrudak hosszának meghatározásához vegye igénybe a Szállásmesteri Törzs Háromszögméreti hivatalának (Triangulierungsbureau des K. K. General Quartiermeister Stabes) segítségét.” A fém mérőrudakra így nyert komparálási tényezőkkel a rudak hosszát minden mérés alkalmával javítani kellett.

* A munka a következő beosztású :

I. Abt. : Mechanische und Optische Wissenschaften.

1. Statik 5. Optik

2. Hydrostatik 6. Katoptrik

3. Aerometric 7. Dioptrik

4. Hydraulik — Zugaben (3G0 oldal)

II. Abt. Astronomie, Geographie, Chronologie und Gnomonik. (534 oldal)

75