Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
Függelék
Általánosságban tehát : valamely Pn pont M'n magasságát úgy. nyerjük, ha Mn régi magassági koordinátából eltávolítjuk a vn kiegyenlítési javítás értékét és helyébe a v'n újabb kiegyenlítési javítási értéket tesszük. Vagyis : M'n = (Mn — Vn) + Vn . Ebből: Mn — M'n = vn — v„ . Fejtsük ki részletesen Mn-et, illetőleg M'n-1. Ismeretes, hogy az egyes szakaszvégpontokhoz tartozó kiegyenlítési javítási értéket úgy nyerjük, ha először képezzük a hosszegységre (I km) eső javítást és ezt az értéket szorozzuk a szakaszvégpontoknak a kezdőponttól való tv t2 ■ ■ ■ t,, távolságával. Tehát : M n = ^ vn 4- — tn -j- on , í T ha az utolsó tagon a Pn pontra eső ortométeres javítást értjük. Ebből : (4) (5) Ez a két képlet transzformációs eljárásunk alapja. Tulajdonképpen majdnem mindig a (4) képlet alkalmazására van szükség, s az általa nyújtott szabatosság mértéke tetszésünktől függ, mert a tizedesek számát a tn\T hányados korlátozás nélkül szolgáltatja. * Alkalmazzuk most ezt az általános érvényű eljárást speciális esetünkre : a bécsi katonai szintezés alappontjainak a régi kiegyenlítési rendszerből az új kiegyenlítési rendszerbe való átszámítására. A régi kiegyenlítésből származó értékeket a „Die astronomisch—geodätischen Arbeiten des k.u.k. Militär-Geographischen Institutes in Wien” c. kiadvány VIII., X. és XIV. kötete tartalmazza. A kiadványban megtalálhatók : az alappontok sorszáma, rövid helyszíni leírása, a régi kiegyenlítésből származó tszf. magassága ; továbbá a szakaszok hossza (tn) egyenként és a kezdőponttól összegezve ; az ortométeres javítások szakaszonkénti értéke, valamint az egész vonalra eső ortométeres javítás *; végül megtalálhatók a kiegyenlítésből származó javítás (A„) M'n = 2: m+ — tn + on 1 1 illetőleg Mn-Mn = ~tn-^tn, vagyis , (v — v’) . M n = Mn ' ~ m tn es Mn = M'n + tn * A kiadványban „(phäroidikus javítás“ megnevezéssel találjuk. 45 Baideíy : Szintezési munkálatok 705
