Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
10. A vízrajzi szintezések alapszintkülönbségei, geodéziai hibái és megbízhatósága
részben Forster [20], részben Bogdánfy művéből [21], a levegőre vonatkozó adatokat pedig részben a Meteorológiai és Fökldelejességi Intézet egykorú évkönyveiből [22], részben pedig Jelinek művéből [23] vettük. Forster Péterváradról táblázatosán közli az 1876 és 1885 közötti évekből a Duna vize és a levegő hőmérsékletét. Ezek a legelső módszeres vizsgálatok 10.07. ábra A vízrajzi és a bécsi katonai szintezés közti különbségek az Aldunán. (Szerk. Bendefy) hazánkban a folyóvizek hőmérsékletének mérésére. Az akkori közös hadügyminisztérium ugyanis azért, hogy összehasonlító anyagot gyűjtsön a hadsereg egészségügyi viszonyainak megjavításához, 1876-ban elrendelte, hogy az egykori monarchia minden nagyobb helyőrségében naponta meg kell határozni a levegő és a közeli folyóvíz hőmérsékletét. A megfigyelések azt mutatták, hogy a Duna vize nyáron általában valamivel hidegebb, télen pedig melegebb, mint a levegő. Megjegyzi azonban Forster, hogy a péterváradi észlelések nem egészen megbízhatók. Egyrészt azért, mivel a folyóvíz hőmérsékletét télen némelykor 0 C° alattinak találták, másrészt pedig 39* 611
