Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai

alapján ugyanis olyan alapvető, eddig ismeretlen mozzanatok váltak világossá előttünk, amelyeknek nyomán át kellett értékelnem az 1931. és 1954. közötti, összes ide vonatkozó eredményeket, beleértve — természetesen — a magam addigi állásfoglalását is.

Legutóbbi részletes vizsgálataim során ugyanis kiviláglott, hogy a bécsi katonai szintezés a mérési módszerből és a régi típusú műszerek és felszerelés, valamint a szintezőlécek használati módjából származó szabályos hibák terhelik. A refrakcióhibák is jelentősek.

1948 óta mind nagyobb számban gyűltek azok az adatok, amelyek előttem is mindinkább kétségtelenné tették a Gárdonyi-iéle differenciák felülvizsgálatának szükségességét. Az 1953. év döntő volt e tekintetben. Csehszlovák kartársainkkal együtt ezen a nyáron végeztük el a Vízrajzi Intézet által 1890/91-ben a Duna mindkét partján beépített és szabatosan szintezett vízrajzi furatos falitáblák újraszintezését. Az ekkor megmutatkozott eredmény nyilvánvalóvá tette, hogy a Gárdonyi-féle adatok felülvizsgálatát tovább nem lehet halogatni.

Az alábbiakban tehát elvi alapon, mégpedig a nominális magasságok kialakulásának szemszögéből tekintjük át ezt a kérdést. Nem megyünk részletekbe, nem a mérési hibák nagyságát keressük, hanem kialakulásuk módjára kívánunk rávilágítani, hogy annak ismeretében kísérletet tehessünk a bécsi katonai szintezést terhelő mérési hibáknak közelítő meghatározására.

A vizsgálat elvi és gyakorlati alapja az, hogy a múlt századi szintezésekhez viszonyítva napjaink szabatos szintezései mind műszerek, mind mérési módszerek dolgában annyival tökéletesebbek, hogy mai szintezési eredményeink amazokhoz képest hibátlannak tekinthetők.

Addig, amíg csak két országos felsőrendű szintezés eredményei állanak rendelkezésünkre, semminemű hasonló vizsgálatra' — összehasonlítási alap híján — nincsen lehetőség. Gárdonyi Jenő tévedésének is ez a tény a magyarázata.

Ma, amikor már három országos szintezési hálózat méréseredményeivel rendelkezünk, módunk nyílik az összehasonlításra. S ennek eredményeként azt tapasztaljuk (nemcsak Magyarországon, hanem ugyanúgy az egykori monarchiában mindenütt, például Szlovákiában, sőt magában Csehországban is*), hogy amíg a múlt századbeli szintezésekkel való összehasonlítás 50 évre vonatkoztatva több deciméter nagyságrendű eltéréseket mutat ki, a legutóbbi két szintezésből származó eredmények között, ugyancsak 50 évre extrapolálva, csak milliméter nagyságrendű differenciák mutatkoznak. Kérdés, mi okozza ezt az általános jelenséget.

Többféle lehetőséget kell megvizsgálnunk.

1. Tegyük fel, miként 1950 tájáig kétkedés nélkül hittük, hogy a múlt századbeli szintezési eredményekből szerkesztett görbeseregek is szintváltozást jelentenek.

* Ismeretes, hogy a bécsi katonai szintezést többnyire cseh származású katonatisztek hajtották végre. Ez a hálózat szabatosságában is kifejezésre jut, amennyiben a csehországi hálózatrészt terhelik a legkisebb mérési hibák.

567