Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
Bevezetés
használta 1843-ban Vásárhelyi az ,,esetmérés” szót értékes térképének címében [111]. Mindkét szó a terep lejtését, esését fejezi ki. A „szintezés” szóalak 1845-ben tűnik fel először vízszintezés formában. Lányi Sámuel készít egy terjedelmes, magyar nyelvű jelentést, a Tisza mentén folytatott felvételi munkáról [112]. Ebben olvashatók ilyesféle kifejezések: ,,Vízszintezési vonalak (Tracen) ; vízszintezési és mélyezési függők; vízszintezési műszer” stb. Hogy a ,,vízszintezés” fogalom mit jelent pontosabban, azt közelebbről a Wallandt által 1862-ben használt [113] vízszínmérés szóalak világítja meg. A múlt századbeli szintezések alkalmával valóságosan beszintezték a folyók pillanatnyi vízszínét is. Vagyis betűszerinti értelemben vízszint-mé- r é s t végeztek. A vizügyi mérnökök tehát kezdetben különbséget tettek a lejt- mérés (esetmérés) és a vízszintmérés (vízszintezés) között. Vásárhelyi ’’esetmérési térképén” a lejtmérések eredményei vörös, a vízszintmérési eredmények kék színnel vannak jelölve. E kezdeti két szóalak nyomán 1845-ben megjelenik a ,,színmérés” szak- kifejezés. Vásárhelyi a Lányi-féle tiszai jelentéshez fűzött észrevételeiben és rendelkezésében színmérést és színmérési vonalakat említ [114], Ugyanígy Turkovits jelentésében előfordul a színmérés szó „vízszint-mérés” értelemben [115], de már Müller [116] és Fodor jelentésében [117] kétségtelenül, általánosságban, „szintezés” értelemben található. így pl. Müllernél: „színmérési pontok”, Fodornál pedig ,,a’ színmérési adatok kiszámítása” kifejezésekkel találkozunk. A szó fejlődésének és végső alakulásának utolsó lépcsőjét Müller Lőrinc fent idézett 1846. évi jelentésében láthatjuk, ahol ez a két kifejezés is előfordul: „több... vonalakat szinteztem” (732 a), és „...öszvesen 63,680 ölet szintezve mértem.” (732 a) Komnenovich Sándor kir. Tisza-térképésznek ugyanebből az évből származó jelentésében [118] pedig ezt olvassuk : „Szept. 8-kától a’ véghez vitt Szintezésből...” Ugyanott alább: „...szigorú Szintezés...”-ről beszél, ami szabatos szintezést jelent. Ugyanebben a jelentésben fordul elő az: ,,...e’ vidék beszemelésével” kifejezés „szemlélés” helyett. Végezetül Batthyány Kázmér grófnak, a Száva-szabályozás kir. biztosának egy felterjesztéséből idézünk, ahol is a csatlakozó fixpontok magassági adatait kéri a szávamenti „tenger magasságok meghatározásai” céljából [119]. Ez a kifejezés nyilván tengerszintfeletti magasságokat jelent. A szintezésre vonatkozó műszavak az 1860-as, 90-es években gazdag változatokban fejlődnek tovább. Az 1870—1872 évi budai és óbudai szintezéssel kapcsolatban olvassuk „lejtmérési álló pont táblák” rendeléséről [120], 1872-ben pedig Varásdy főmérnök arra kéri a tanácsot, ellenőrzési célra szerezzen be egy új műszert, mert „a városi mérnöki hivatalnál már régi időktől fogva használatban levő lejtmérszer már rongált állapotban van...” [121]. A Győr város régi szintezéséből származó peremes falitáblákon „lejt- mérés”-ről olvashatunk. Ezzel szemben az 1870-es évekből származó kecskeméti peremes falitáblák a régi „városi vízszínelés” emlékei [112], Érdekes változatban jelenik meg ez a szó Nagykőrös város szintezésére vonatkozó pályázati hirdetésben: „...a város belterületének lejtméretése elrendeltetvén. . .”[123]. \ 56
