Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai

A nyírségi homokon legnagyobb a párolgás a szabad buckák tetején ; jóval kisebb a buckások erdeiben, ligeteiben ; még kisebb a réteken, s legkeve­sebb a nádasokban, a zárt tölgyesekben és a fűzlápok mélyén. Ez utóbbiakban a csúcsérték 20—25%-a (9.17. ábra). A napi párolgási viszonyok közvetlen kapcsolatban vannak a levegő relatív nedvességének napi ingadozásával (9.18. ábra). Az ide vonatkozó méré­sek arról tanúskodnak, hogy ez a változás, bármilyen növényi környezetben is 8—11 és 15—20 óra között igen erőteljes. Nyilvánvaló, hogy az ezekben az 9.19. ábra A Certlov—Velesin—Kamenny Ujezd közötti szintezési vonal terepszelvénye és hiba­görbéje (Srba nyomán) időpontokban végrehajtott szintezésekre a refrakcióviszonyok gyors változá­sán keresztül nagy befolyással van. Megemlítjük, hogy a csehországi vonalakon több olyan szembetűnő példát láttunk, amelyeken a növényi, általában a földrajzi környezet hatása letagadhatatlan. E helyütt példaképpen csupán a Öertlov—Velesin—Kamenny Ujezd közötti szintezési vonalat emeljük ki (9.19. ábra), mint amelyen leg­inkább szembetűnő az említett viszonyok refrakcióalakító hatása. A vizsgált vonalrész hossza 46 km. Ennek első szakasza (23 km) 670— 560 m tengerszínfeletti magasságban, a fenyőerdők övezetében halad. A mérési hibák integrálgörbéje szinte pontosan Velesinig, a fenyőrégió alsó határáig — egy helyi minimumot nem tekintve — növekszik, és valóságosan a + 8 mm-t meghaladja, az átlagos menetgörbe pedig + 6,3 mm-t ér el, A következő 13 km hosszúságú vonaldarab, Velesin és Kamenny Ujezd között, 560—480 m magas­ságban, a bükkerdők övezetét szeli át. Amíg amott aljnövényzet nélküli erdőkön halad át a szintezési vonal, itt az utakat sűrű cserjések, bokrok, növedékfák szegélyezik. A hiba integrálgörbéjének egész jellege megváltozik. 555

Next

/
Oldalképek
Tartalom