Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai

még a zárt fenyőerdők is eléggé levegősek, és különösen 900 m-en felül, refrak- ció szemszögéből ártalmatlanoknak mondhatók.

A növényi takaró lényegesen kihat a talajhőmérséklet napi menetére is. Viszont az utóbbi lényegesen és közvetlenül befolyásolja a szintezési eredmények egész alakulását. A 9.15. ábrán a talajhőmérséklet napi menetét mutatjuk be néhány különböző növényszövetkezetben Soó Rezső professzor debreceni mérései alapján (1934. VI. 18.). Az ábrából látható, hogy füzesek és cserjések árnyéka, valamint a vegyes kőris- és szilfaerdők lombozata védte

9.16. ábra

A párolgás napi menete reggel 7 órától este 8 óráig, különböző növényszövetkezetekben Bátorligeten mérve, 1934. május 21-én. Az óránként mért elpárolgott vízmennyiség

köbcentiméterekben a Piohe-evaporiméterekben: 1.---------bucka szabad homokon 15 cm

m

agasan; 2...........ezüsthársas tölgyes mélyén 10 em magasan ; 3. - - - ugyanott a

t

isztáson 10 cm magasan ; 4.------ezüsthársas tölgyesben 145 cm magasan; 5. -. -. - zsomb

ékosban víz felett 35 cm magasban (Soó R. után)

meg jobban a talajt a napközbeni felmelegedéstől, de a tölgyerdőkben is igen kismértékű volt a talajhőmérséklet változása. Ez a körülmény a szintezés szemszögéből kétségkívül kedvező.

Lényegesen nagyobb hatással van a növényi környezet a szabatos szintezés eredményére a párolgás napi menetének alakulásán keresztül. Ennek az utóbbinak a változása ugyanis igen nagymértékben függ a szintezéssel szomszédos területek növényzetétől. Ennek igazolására a 9.16. ábrán a párolgás napi menetgörbéjét mutatjuk be Soó R. mérései alapján [54], néhány növényszövetkezetre vonatkozóan. Figyeljük meg, mennyire hullámzik a tölgyerdő

553