Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai
Jelen esetben azonban d2 lényegesen nagyobb, mint dv ezért, ha estefelé lejtőn felfelé haladunk a méréssel, a vázolt légköri viszonyok között a A hiba ugyancsak erősen pozitív jellegű mennyiség lesz. Ennek következtében a mért magasságkülönbségek a valóságos topográfiai szelvényt enyhítik. A fentiekből következik, hogy azokon a hosszú lejtőkön, amelyeken a bécsi katonai szintezés vonalainak át kellett haladniuk, a refrakció olyan félig-meddig szabályos jellegű hibát okozott, amely a kötőpontok közötti valóságos magasságkülönbséget több esetben kimutathatóan növelte, máskor pedig csökkentette. e) .Nem volt azonban ritka az olyan eset sem, amikor a lejtőn lefelé haladván d2 volt nagyobb d±-nél, s ilyenkor a A = — (dj—d2) hiba azt eredményezte, hogy meredekebb lejtőviszonyok alakultak ki a valóságosaknál. Figyelembe véve a fentebb kifejtetteket, nézzük meg, mekkora a refrakciósba lehetősége a bécsi szintezésnél, ha csupán azt tételezzük fel, hogy nem léptek fel soha nagyobb értékek azoknál az értékeknél, amelyeket a mai szabatos szintezéseknél is tapasztalunk. Ezek, miként említettem, 2—5 mm között változnak Regőczi és saját vizsgálataim szerint. Tegyük fel, hogy olyan lejtőn kell felfelé haladnunk a szintezéssel, amely 50 műszerállást kíván. Legyen d1 = -f- 2 mm és d.2= -j- 0,8 mm. Ebben az esetben (dx—d2) =1,2 mm és Al = 50 • 1,2 = 60 mm . Legyen egy más esetben dy = + 2 mm és d2 a műszerállások 80%-ában + 0,8 mm, 20%-ában pedig —0,8 mm, akkor dx—d2 =1,2 mm, illetőleg 2,8 mm és Al = 40 • 1,2 -f- 10 • 2,8 = 48 -f- 28 = 76 mm. Ezek szerint lehetséges, hogy egyetlen meredek hegyi szakaszon 6 — 7 cm-t megközelítő hiba is belekerült a bécsi szintezés vonalaiba. Lássunk azonban egy harmadik példát is, mégpedig Reissmann kísérleti méréseredményei alapján. Egyik kísérlete szerint, amikor a vertikális hőgradiens nem volt különleges értékű (0,20 m magasságban -f- 20,02 C° és 3,00 m magasságban -j- 18,89 C°), a c állandó értéke + 0,26-nak adódott. Ha tehát ilyen légköri viszonyok között olyan hosszú, egyenletes lejtőn folyik a mérés, ahol 40 m léctávolság mellett az egy-egy műszerállásban nyert magasság- különbség átlagosan 1,0 m, a A = -f- 0,14 mm. Ez igen jelentékeny érték, mert már 1200 m hosszúságú lejtőn + 4,2 mm-es hibát okoz. A bécsi katonai szintezés szakaszhosszai azonban általában 3 km körül jártak. Ilyen távolságra a refrakcióhiba ugyanilyen körülmények között meghaladhatja az 1,0 centimétert. Ezekkel a példákkal azt a puszta tényt kívántam megvilágítani, hogy a mai szabatos szintezési módszerek mellett tapasztalt refrakcióviszonyok,. különösen pedig a sugárlengésnek ma is tapasztalható nagyságrendű értékei elegendők annak megmagyarázására, hogy a bécsi katonai szintezés során több deciméteres nagyságrendű hibák keletkezhettek. 546
