Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón
a folyammérnöki hivatal 1891. évi szintezésének eredményét tehát ilyen módon vizsgálták felül. Újból bekapcsolták a szintezésbe az útba eső bécsi katonai szintezésből származó magasságjegyeket is. Az ellenőrző szintezés bizonysága szerint két-két szomszédos szakaszvégpont között a megengedettnél nagyobb hiba sehol sem fordult elő. Éppen ezért a Vízrajzi Osztály az 1891. évi Dráva menti szintezést megfelelő pontosságúnak nyilvánította, és az ebből származó magasságok használatát engedélyezte mindaddig, amíg „később a Budapesttől a Dunán lefelé, és a Dráva mentén, meg a Balaton mellett Budapestig visszatérő” tervezett nagy szintezési poligonja el nem készül. Ekkor óhajtotta a Dráva menti vízrajzi és folyammérnöki alappontok végleges magasságát megadni. Erre a munkálatra azonban az államhatárok bekövetkezett megváltozása és a Drávának határfolyóvá válása miatt nem kerülhetett sor. 8.13. SZÁVA MENTI SZINTEZÉSEK Berzsenyi György embti, hogy a Száva mentén is történtek vízügyi szintezések [22]. Ezeknek a Vízrajzi Évkönyvekben nyomuk sincs. Ebből következtethetően valószínűnek látszik, hogy a szintezési munkálatokat a folyammérnöki hivatal hajtotta végre. Közelebbi eredményei egyelőre ismeretlenek. 8.14. MURA MENTI SZINTEZÉSEK A Mura mentén a legkorábbi szintezési munkálatokat a múlt század 40-es, 50-es éveiben végezték. Ezeknek a méréseknek az eredményeit a koruk- beli pontjegyzékek tartalmazzák. 1860-ban a „Déli vaspálya társaság” állíttatott fel Murakeresztúr vasútállomáson egy vízmércét. Nullpontjának magasságát szintezéssel állapította meg. 1880 körül összekötötték ezt a vízmércét a Letenyén és Muraszerdahelyen felállított állami vízmércékkel. Ez utóbbiakat a zalavármegyei államépítészeti hivatal kezelte. Noha bizonyos szintezések történtek a vízmércék 0 pontjának összehangolása érdekében, azok 1890-ben még mindig nem vonatkoztak egységes alapszintre [23]. Végre 1895-ben elrendelték, hogy az eszéki folyammérnöki hivatal teremtsen ezen a téren rendet. Ezért a mondott esztendőben 21 magasságjegyet helyeztek el a Mura mentén, majd a folyammérnöki hivatal mérnökei 220 km hosszúságú zárt szintezési poligont mértek végig oda és vissza szintezéssel. E szintezés számszerű eredményeiről nincsen tudomásunk. Mindössze annyi ismeretes, hogy a Vízrajzi Osztály ezt a szintezést is felülvizsgálta és „alkalmasnak találta arra, hogy a vízrajzi magasságmérések sorába bevétessék” [24], 8.15. SZINTEZÉSEK A VÁG MENTÉN 1898-ban és az azt megelőző esztendőkben a Vízrajzi Osztály mérnökei főként a Vágnak és mellékfolyóinak völgyében hajtottak végre oda és vissza értelmű szintezést, összesen 205 km hosszúságban. Ezek a szintezési munkálatok elsősorban a vízierők kihasználását célozták. Ezért is terjedtek ki a Vág három legnagyobb mellékfolyójára : az Árvára, a Kisucára és a Turóc patakra. Remélhető volt ugyanis, hogy a Vág vidék 33* \ 515
