Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón
A Tisza és a Bega folyóra kiterjedő szintezési hálózat kifejlesztése után a Vízrajzi Osztály 1893-ban a Bodrog mentén kiépített vonalak szintezésébe kezdett [17]. Ennél a szintezési munkánál ugyanazokat az elveket és eljárásokat követték, mint a Tisza menti szintezésnél. A szintezés kiindulópontja a tokaji róm. kát. templom oldalfalába beépített 80. számú bronz falitábla volt [18]. A mérési vonalak mindkét parton haladtak Imreg község magasságáig. Összesen 28 ,,fő fixpontot” helyeztek el. A két vonalat négy helyütt nyílt víz fölötti, két helyütt pedig hídon át történt Szintezéssel kötötték össze. Ezek a helyek : 1. A Szegi-malomnál levő, balparti 83. sz. alappontnál. 2. A tüköréri zsilip felett, a balparti 75. s'z. alappontnál. 3. A sárospataki hídon át. 4. Vajdácska felett, a 17. sz. alappontnál. 5. A szőllőskei közúti hídon át, a jobbparton levő 23. sz. alapponthoz csatlakozva. 6. Imregnél, a régi kastélyon levő 28. sz. alapponthoz kapcsolódva. A hat kis zárt szintezési poligon jellemző mérési adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 8.11. BODROG MENTI SZINTEZÉSEK Az 1893. évi Bodrog menti vízrajzi szintezés jellemző adatai A poligon Műszerállások száma Záróhiba, mm Km-es középhiba, mm 1 «8 N tű megnevezése hossza, km . a kis poligonban Tokajtól számítva a kis poligonban Tokajtól számítva 1 Tokaj—Szegi-malom. . . . 22,5 147 0,0 0,0 0,0 0,0 2 Szegi-malom—tüköréri zsilip ............................. 3 0,3 180 +8,5 +8,5 1,5 i,i 3 Tüköréri zsilip—Sárospatak............................. 25 ,8 150 —10,0 —1,5 1,9 0,2 4 Sáros patak—Va jdácska 21,9 142 +8,0 +6,5 1,7 0,6 5 Vajdácska—Szőllőske . . 27,9 173 —8,0 —1,5 1,5 0,1 6 Szőllőske—Imreg .......... 31,4 1 93 +6,5 4-5,0 1,1 0,4 Ebből a táblázatból kitűnik, hogy a Bodrog menti vízrajzi szintezések pontosság dolgában a korábbi tiszai szintezésekkel azonos értékűeknek mondhatók. A Bodrog menti szintezés alkalmával három régi,^ XIX. század közepén meghatározott lejtmérési alappontot mértek be újra. így lehetővé vált ezek új magasságát összevetni a régi, Vásárhelyi-féle pontjegyzékben található magasságokkal. Ez a három pont : 512