Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón
Ugyanazon év október 2-án az átszintezóst újból ellenőrizték olyanképpen, hogy a jobbparti IX + 120 jelű vaskapui szelvénynél levő 91. sz. magasságjegyet összeszintezték (a Dunán át) a balparti XVII. sz. alapponttal. Mindössze 27 mm eltérést találtak. Ezt annál is jobb eredménynek kell tartanunk, mivel egyetlen nyílt víz fölötti átszintezés, ekkora folyónál még napjainkban is eredményezhet ekkora különbözetet. 8.08. AZ ALDUNAI SZINTEZÉS ALAPSZINTJE Fentebb már szó volt arról, hogy az 1890 körüli vízrajzi szintezések alkalmával a fellelhető és biztosan azonosítható Vásárhelyi-féle magasságjegyeket bekapcsolták az újabb szintezésbe. Erre az intézkedésre azért került sor, mert a Vásárhelyi-, illetőleg a Hieronymi- és a Lányi-féle szintezésből származó magasságjegyeket nevezettek kora óta állandóan használták, és közbe-közbe tapasztalniuk kellett, hogy ezek a magasságok nem a legmegbízhatóbbak. Éppen ez a felismerés tette egyrészt szükségessé az újabb, országos jellegű vízrajzi szintezést, másrészt a mutatkozó eltérések nagyságának és jellegének kipuhatolása és tanulmányozása céljából rendelték el, hogy a még meglevő Vásárhelyi-féle fixpontokat be kell kapcsolni az új szintezési hálózatba, illetőleg valódi magasságukat meg kell határozni. Ám, mivel ismeretes volt már, hogy a Vásárhelyi-féle magasságok általában kevésbé megbízhatók, igen nagy gondot okozott az, hogy honnan, milyen magassággal indítsák el ezt a fontos szintezést. Érdekes tapasztalat volt, hogy a Vásárhelyi-féle idők szintezésének éppen az a szakasza volt a legmegbízhatóbbnak mondható, amely a zuhatagok egész sora mellett : a Stenka, Kozla-Dojke, Izlás-Tachtália, Greben és Jucz nevű zuhatagokat érintve húzódott délnek. Célszerűnek mutatkozott tehát, hogy az itt található magasságok valamelyike szolgáljon kiindulásul. Ennek a gondolatnak a helyessége annál inkább kézenfekvőnek látszott, mivel ezek a magasságok összhangban voltak az orsovai vízmérce 0 vonásának magasságával. A vízmércét 1832-ben építették. Nullvonásának magasságát is a harmincas években határozták meg, s ez a mérce, valamint a magasság, változatlanul érte meg a kilencvenes évek elejét. Az 1873. évi szabályozási tervek is az orsovai vízmérce 0 vonására, mint kezdőmagasságra készültek. Mindezek alapján az 58. régi számú Vásárhelyi-féle fixpontot választották kiindulási pontul. Ez a pont pedig Berzászkán van, az egykori járási bíráskodó hadnagy lakásának párkányán, a bejárattól nyugatra levő első ablak alatt. Ez a szerencsés választás azt is lehetővé tette, hogy az 1890. évi szintezésből származó magasságok — éppen a szabályozásra kerülő zuhatagok mentén — változatlanul voltak összevethetők a régi lejtmérésből származó Vásárhelyi-féle magasságokkal. A legnagyobb eltérés az orsovai vízmércénél mutatkozott, de ezt sem lehetett megnyugtatóan a régi lejtmérés rovására írni, mivel egyik esetben sem közvetlenül a vízmérce 0 vonását szintezték be, márpedig az egyes táblarészek (zománcozott öntöttvas idomdarabok) közben el is mozdulhattak egymáshoz képest. Az előadottakból kitűnik, hogy az 1890. évi al dunai szintezés V ásárhelyi - féle alapszinten nyugszik ugyan, de nem valamennyi régi alappontnak közös alapszintjén, hanem csakis az 58. sz. régi alappont által számszerűleg képviselt alapszintfelületen. 5C2
