Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón
Ezek a szintezési munkálatok a balparton Báziásnái kezdődtek, s a Széchenyi út mentén az ország határáig terjedtek ki, sőt innen még tovább is haladtak a Vaskapu zuhatagjai mentén, majd átszintezvón a folyón, a jobbparti Tekia és Szibb község területén értek véget. E két község már az egykorú Szerbia fennhatósága alá tartozott. A fent jelzett útvonalon a művezetőség I., II. és III. rendű alappontokat jelölő köveket helyezett el, valamint a sziklákba megfelelő alakú magasság- jegyeket vésetett. Ezeken kívül bevonta a szintezési hálózatba a szintezési vonalak mentén található katonai, vasúti, valamint egyéb korábbi szintezésekből származó magasságjegyeket, a vízmércék őrpontjait, nemkülönben a vízmércék nullvonásait, s végül a műtárgyak kitűzéséhez elhelyezett hatalmas méretű, alappontokat jelölő köveket is. Mindezek mellett még azt a 9 db Vásárhelyi-iéle fixpontot is bekapcsolták, amelyeknek azonosságát és sértetlenségét sikerült kétséget kizáróan megállapítaniuk. Az Alduna mentén elhelyezett szintezési kövek alakja és méretei a következők. Az I. rendű szintezési kövek 150 cm magasak, felül 40x40, alul 40x50 cm felületűek. Közben egyik oldalon két 5—5 cm szélesen kiugró válluk van (8.21. ábra). Elhelyezésük után 30 cm-rel magasodtak ki a térszín fölött. AII. rendű szintezési kövek ugyancsak 150 cm magasak, teljesen hasonló alakúak, felül 30x30, alul 35x35 cm felülettel. Ugyancsak két vállal (8.22. ábra). Elhelyezésük után 20 cm-re emelkedtek a térszín fölé. A III. rendű szintezési kövek 70 cm magasak és 20x20 cm kereszt- metszetűek (8.23. ábra). Elhelyezésük után 10 cm maradt belőlük szabadon. Mindháromfajta szintezési kő tetejét csehboltozatszerűen képezték ki, s a kő csúcsa a látható szintezési pont. A helyszínrajzi alappontokat jelző kövek 70 cm magas, 20 cm átmérőjű hengerek, amelyeknek felső lapjába 4,5 cm átmérőjű és 20 cm mély hengeres furat mélyül jelzőrudak vagy zászlók befogadására. Valamennyi kő anyaga a grébeni sziklaszirtek paleozóos konglomerátuma. Ezt a kiváló kőzetet a Storics- völgyben levő grébeni őrház közelében fejtették. A sziklába vésett jelek és magasságjegyek alakja változatos. A helyi viszonyokhoz képest vannak köztük gömbszeletek, lépcsőzetes sík felületek, bevésett vízszintes vonalak és négyszögű vízszintes felületek. A templomokon és egyéb szilárdabb épületen létesített magasságjegyek általában olyanok, mint amilyeneket Vásárhelyi és Hieronymi mérnökei is létesítettek, így leírásukkal felesleges foglalkoznunk. Mindent összevéve, 91 fixpontot létesítettek, de ebben a számban az I. és II. rendű szintezési kövek csak egy értékkel szerepelnek, noha mindegyik kő (a két-két váll miatt) három magassági értékkel került be a pont jegyzékbe. * Az aldunai szintezést 1890 május és június havában hajtották végre, erre a munkára igen alkalmas időjárási körülmények között. A szintezési módszer a Vízrajzi Osztályétól eltérő volt. Két mérnök hajtotta végre ezt is, két műszerrel, egymástól függetlenül, de a két észlelő ezúttal egymás nyomában, jobban mondva egymás sarkában haladt. Ezért nem nevezhető annyira szabatosnak. 500
