Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón
A záróhiba legnagyobb értékét — a Nagyszőllőstől kezdődő poligonokat illetően — a 40. poligonban találjuk : 46,5 mm. Ami a kis, különálló poligonokat illeti, a záróbiba a 11-ikben a legnagyobb : 36,0 mm. Ami a tiszai szintezés kilométeres középhibáját illeti, annak maximuma 1,39 mm. Méltán volt büszke a Vízrajzi Osztály annak idején erre az eredményre, hiszen ekkoriban a szabatos szintezés felső fokán, az országos I. rendű szintezésnél ±3,0 mm volt az 1 km-re megengedett középhiba, tehát ennek a felét sem érték el. Ezt az eredményt vévén alapul, a Vízrajzi Osztály szintezése európai viszonylatban — a maga korában — kb. a harmadik ranghelyen sorakozott fel. Az 1,0 km-re eső középhiba ekkoriban ugyanis így alakult Európában [8]: Az Osztrák—Magyar Monarchiában általában ..... ±1,0 mm Uo., a hegyvidéki vonalakon, a Brenner-hágón átvezető vonalak kivételével .................................. ±3,0 mm-ig B elgiumban néhány vonalon több mint................... ±5,0 mm D ániában kisebb mint ................................................ ± 1,0 mm B adenben....................................................................... ± 2,8—1,8 mm B ajorországban a Fichten Gebirge kivételével......... ± 1,6—0,6 mm H amburgban.................................................................. ± 0,6 mm Hessenben........................................................................ ± 1,7—1,0 mm Mecklenburgban............................................................ ± 0,8 mm Po roszországban .......................................................... ± 1,6—1,4 mm S zászországban............................................................... ±2,4 mm W ürttenbergben............................................................ ± 2,1 mm F ranciaországban .......................................................... ± 1,1—0,7 mm Olaszo rszágban .............................................................. ± 3,0 mm H ollandiában.................................................................. ± 0,5 mm Portugáliában ................................................................ ± 1,3 mm Oroszországban 1877-ig................................................ ± 4,0 mm Oro szországban 1878 után........................................... ± 3,0 mm Svájcban ........................................................................ ± 1,9 mm Spanyolországban 1885-ig............................................ ± 4,0 mm Sp anyolországban később............................................ ± 1,7 mm A z a körülmény is említést érdemel, hogy a kis poligonok záróhibáinak előjele váltogatja egymást. Ebben a Vízrajzi Osztály vezetői szintezésük szabatosságának egyik bizonyítékát vélték látni. Véleményünk szerint, mivel a nagy szintezés során nem kevesebb, mint 44 átszintezést hajtottak végre nyílt vízszín fölött, természetes dolog, hogy a légköri viszonyok minden alkalommal és mindenütt mások és mások voltak. A légköri viszonyok változása esetenként véletlen jellegű. Emiatt a talajközeli légréteg pillanatnyi fizikai állapotától függő mérési hibák, főként pedig a refrakcióhibák, szintén véletlen jellegűekké váltak. A nyílt vízszín fölötti átszintezések refrakció- hibáinak véletlen jellegű váltakozása lehet a legvalószínűbb oka annak, hogy a kis szintezési poligonok záróhibái váltakozó előjelűek. Ez a körülmény azonban szintén véletlenül adódott ily módon ; éppen ezért önmagában nőm bizonyíték amellett, hogy a Vízrajzi Osztály szóban forgó szintezése valóban olyan szabatos, mint amilyennek a számszerű adatok tükrében látszik. Alább, a 9. részben részletesebben foglalkozunk majd ezekkel a múlt századvégi szintezésekkel. Ott látjuk majd, hogy bármennyire tetszetősek is 498
