Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón

V ható magasságjegyek egyikéhez-másikához nem is lehetett volna másképp csatlakozni. Gondoljunk pl. az ablakok rácsára vagy a szintezőléceknél kisebb nyílású ajtók küszöbeire, ajtófőire és az ablakok padkájára stb. 8.06. ábra A vízrajzi falitáblákhoz való tüskék Ennek ellenére ez a gyakorlat nem magyar eredetű. A nemzetközi felsőrendű szintezés történetét tanulmányozva meglepetéssel állapítottuk meg, hogy a falba épített magasságjegyekhez, többek közt még a fali tárcsák­hoz és csapokhoz való csatlakozás­nak ezt a módját a francia orszá­gos felsőrendű szintezés vezette be, minden bizonnyal még az 1847-ben P. A. Bourdaloué által megszerve­zett, legelső országos szintezési há­lózatának kifejlesztése előtt, de még a második francia országos felsőrendű szintezési hálózat mé­rése alkalmával is ezt a gyakor­latot alkalmazta. Kalmár beszá­molójából [1/a] tudjuk, hogy a csatlakozásnak ezt a módját át­vette a belga és a holland orszá­gos felsőrendű szintezés is. Az említettek a csatlakozás alkalmával megfelelően kiképzett talpas libellát, illetőleg szelencés libellával ellátott vetítőlemezt hasz­náltak (8.07. ábra). Kétségtelen, hogy innen került . át a csatla­kozásnak ez a módja Magyaror­szágra Is, valószínűen még eléggé korai időkben. Nem lehetetlen, hogy még Huszár Mátyás hozta az ismeretet magával külföldi útjáról. A francia országos felsőrendű szintezés csat­lakozása falba épített magasság jegyhez ( Kalmár nyomán) 477

Next

/
Oldalképek
Tartalom