Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón
V ható magasságjegyek egyikéhez-másikához nem is lehetett volna másképp csatlakozni. Gondoljunk pl. az ablakok rácsára vagy a szintezőléceknél kisebb nyílású ajtók küszöbeire, ajtófőire és az ablakok padkájára stb. 8.06. ábra A vízrajzi falitáblákhoz való tüskék Ennek ellenére ez a gyakorlat nem magyar eredetű. A nemzetközi felsőrendű szintezés történetét tanulmányozva meglepetéssel állapítottuk meg, hogy a falba épített magasságjegyekhez, többek közt még a fali tárcsákhoz és csapokhoz való csatlakozásnak ezt a módját a francia országos felsőrendű szintezés vezette be, minden bizonnyal még az 1847-ben P. A. Bourdaloué által megszervezett, legelső országos szintezési hálózatának kifejlesztése előtt, de még a második francia országos felsőrendű szintezési hálózat mérése alkalmával is ezt a gyakorlatot alkalmazta. Kalmár beszámolójából [1/a] tudjuk, hogy a csatlakozásnak ezt a módját átvette a belga és a holland országos felsőrendű szintezés is. Az említettek a csatlakozás alkalmával megfelelően kiképzett talpas libellát, illetőleg szelencés libellával ellátott vetítőlemezt használtak (8.07. ábra). Kétségtelen, hogy innen került . át a csatlakozásnak ez a módja Magyarországra Is, valószínűen még eléggé korai időkben. Nem lehetetlen, hogy még Huszár Mátyás hozta az ismeretet magával külföldi útjáról. A francia országos felsőrendű szintezés csatlakozása falba épített magasság jegyhez ( Kalmár nyomán) 477
