Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
1. OUay K., A szintezés műszereinek és módszereinek kifejlődése és mai állása. — Mérn. Továbbképző Int. kiadv. M 63. fűz. — Bp. 1946. 2. Kalmár 8., Bericht über das Präcisions-Nivellement in Europa. Mitt. d. k. u. k. Mil. Geogr. Inst. XIII. Bd. — Wien 1893. 3. Bericht über die Verhandlungen der vom 30. September bis 7. Oktober 1867 zu Berlin abgehaltenen allgemeinen Confercnz der Europäischen Gradmessung. Berlin 1868. — 139—145. 1. 4. Oanahl, Bericht über im Jahre 1872. vom k. k. Militairgeographischen Institute in Wien für Zwecke der europäischen Gradmessung ausgoführten Arbeiten. — General-Bericht über die Europäischen Gradmessung für (las Jahr 1872. — 16—17. 1. — Berlin 1873. 5. Vö. OUay K., 1 a. id. m. 59. 1. 6. Die Fortsetzung des Präcisions-Nivellements, ausgeführt im Jahre 1899. — Mitteil. d. K. u. K. Mil.-Geogr. Inst. XIX. Bd. Wien 1899. — 196—197. 1. 7. Az egykorú külföldi szabatos szintezéseknél szinte kivétel nélkül falitáblákat alkalmaztak. Vö. Kalmár 8., 2 a. id. m. táblamellékleteivel. 8. Salvioni ()., Progctto della nuova rete altimetriea fondamentale. Boll, di Geod. e Scienze Afi'ini. An. X. 319—330. 1. — Firenze 1951. 9. Vö. 6 a. id. hivatalos közlemény, 194. 1., jegyz. 10. Lekrl Fr., Das Präzisions-Nivellement in der Öst.-Ung. Monarchie. I. Theoretische Grundlagen u. Ausführungs-Bestimmungen. Mit 6 Tafeln. Die Astronomisch— Geodätischen Arbeiten des K. u. K. Militär-Geogr. Inst, in Wien. VII. Bd. Wien 1897. 11. Lehrl. Fr., Das Präzisions-Nivellement in deröst. -ung. MonarchieMitth. d. K. u. K. Milit.-Googr. Inst. IV. Bd. S. 45—60. Wien 1884. 12. Lehrl Fr., Das Präzisionsnivellemcnt in der öst.-ung. Monarchie. — Uo. XIX. Bd. S. 166—193. Wien 1899. 13. Vö. 6 a. id. m. 194. 1. (A közlemény Lehrl neve nélkül jelent meg.) 14. Vö. 6 a. id. m. 194—196. 1. és OUay K., 1 a. id. m. 60. 1. 15. Császár Andornak, a bécsi K. F. I. egykori (1908—1912) tagjának Gárdonyi Jenőhöz intézett, 1932. febr. 15-én kelt leveléből. Eredetije az ürsz. Geodéziai Levéltár gy üj töményé ben. 16. Guóth B, Szintezőlécek komparálása. Good. Közi. XV. évf. 90—116. 1. — Bp. 1939. 17. Vö. Guóth B., 16 a. id. m. 91 1. 18. Bőv. lásd : Zeitschrift für Vermessungswesen 1913. évf. 569. 1. skk. 19. Trájber J., A felsőrendű szintezések hibaforrásai és kiegyenlítése. Bp. 1929. 20. Lehrl Fr., 10 a. id. m. 87. 1. 21. Uo. 88. 1. 22. Uo. 80—83. 1. 23. Bendefy L., Korszerű szintezőműszerek. — Földm. Közi. 5. évf. 1, 2 és 3 sz. Bp. 1953. 24. Guóth B., 16 a. id. m. 26. Lehrl Fr., 12 a. id. m. 179. 1. 26. Lehrl Fr., 10 a. id. m. IV. táblamelléklet. 27. Császár A., J5 a. id. leveléből. 28. Regőczi l'J., Magyarország régi elsőrendű szintezési hálózata. — Áll. Földm. Közi. I. évf. 3. sz. Bp. 1949. 29. Kalmár S., 2 a. id. m. 178. 1. 30. Bőv. 1. OUay K., 1 a. id. m. 62. 1. 31. Lehrl Fr., 12 a. id. m. 181—182. 1. 32. Lehrl Fr., 10 a. id. m. 168—169. 1. 33. Bendejy L., Fejezetek a térképészeti földtan tárgyköréből. (Egyetemi előadások.) III—IX. fejezet. Bp. 1953. 34. A Buda ’s Pest közt építendő álló-híd tárgyában kinevezett országos küldöttség munkálatai. II. közi. — 90. 1. Pest 1838. 35. Bendejy L., Az. egykori gellérthegyi csillagászati állomás és a budapesti koordinátarendszer. (Kézirat.) 36. Homoródi L., Régi háromszögelési hálózataink elhelyezése és tájékozása. — Földméréstani Közi. 5. évf. 1. szám. Bp. 1953. 37. Bendejy L., 35 a. id. m. 38. Kalmár 8., 2 a. id. m. 168 skk. IRODALOM 469
