Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
kétségtelenül megtámaclhatatlan volna. Azokban az években azonban még sok, azóta tisztázott részlet ismeretlen volt előttünk. Annyi mindenesetre kétségtelennek látszott, miként a feltevés helyessége igazolást is nyert, hogy a bécsi katonai szintezést terhelő léckorrekciós és refrakcióhibák a térszíni morfológiával összefüggésben vannak. Evégből célszerűbbnek látszott, ha az egész egykori monarchia területét borító szintezési hálózatot nem együttesen, hanem morfológiai tájegységekhez igazodó részletekben egyenlítjük ki. Ily módon ugyanis megvan a remény arra, hogy az említett hibák hatása tájegységenként rögzíthető. Az új kiegyenlítést megelőzően tájékozódni kellett a rendelkezésre álló mérési anyag megbízhatóságáról. Ugyanis az 1897 és 1913 között eltelt 16 év folyamán a bécsi Katonai Földrajzi Intézet igen sok vonalon hajtott végre újabb szintezést is. Ezeknek az eredménye az első bécsi kiegyenlítésben még nem kerülhetett felhasználásra. Tájékozódás céljából tehát 1949 nyarán és őszén e sorok írója elvégezte az egykori monarchia egész területét borító katonai szintezési hálózatnak újbóli, közelítő módszerrel való kiegyenlítését. Ennek a munkának célja csupán az volt, hogy lássuk, hol mutatkoznak az újabb (1897—1913 közötti évekből származó) eredmények behelyezése nyomán számottevő különbségek, és legyen valamiféle segédeszközünk a további hibák kinyomozására. A hibák kiejtésére, illetőleg kinyomozására az alábbi három elvet tartottuk szem előtt. 1. Mindenekelőtt az újabb, megbízható eredményeket helyettesítettük be a régebbi szintezésekből származó, hibás eredmények helyébe. 2. Amennyiben két szomszédos poligonban közel azonos nagyságú, de ellenkező előjelű záróhiba mutatkozott, a közös oldal eltávolításával a két poligont egyesítettük. 3. Már az élőbbi munkánál, de attól függetlenül is, igen gondos vizsgálat tárgyává tettük, hogy az egyes vonalak oda-vissza szintezése mikor történt. Amennyiben a két szintezés között több esztendő telt volna el, a szomszédos vonalak hasonló viszonyainak megvizsgálásával gondosan megállapítottuk, hogy a csomópontok helyzete az oda-vissza szintezés között nem változott-e meg olyan mértékben, amely már a poligon záróhibáját is kedvezőtlenül befolyásolta. Amennyiben ez történt volna, a környezetnek megfelelő valódi helyzetnek megfelelően az oda-, illetőleg a visszaszintezésből származó magasságkülönbséget vettük figyelembe. Az ily módon áttanulmányozott mérési anyag alapján a bécsi katonai szintezés második, teljes kiegyenlítését 1949 — 1950 telén Budapesten a magyar állami Háromszögek) Hivatal hajtotta^ végre. A munkálatok előkészítését és elvi irányítását e sorok írója — a kiegyenlítő számítás vezetését Guóth Emil. főmérnök végezte, s abban Répay Zoltán, Feles Antal, Csatkai Dénes, Lehel Rudolf és Kovács István mérnökök vettek részt. A hálózatnak tájegységenként való szétbontását a 7.60. ábra tünteti fel. A Szászrégentől Csíkszeredán át Brassóig húzódó szintezési vonal fel- használását ezúttal szintén mellőztük. A kiszűrt durva hibák a poligonok záróhibáit több esetben lényegesen megjavították. Igaz azonban az is, hogy egy-két esetben a poligon záróhibája az újabb méréseredmény behelyezésével megnövekedett. (így pl. a XXXVIII. sz. poligon záróhibája +88,4 mm-ről +103,6 mm-re növekedett, de ugyanakkor három szomszédos poligon záróhibája lényegesen csökkent. Úgy látszik, a szóban forgó növekedést a Csap—Bátyú-vonal kevésbé helyesen meghatározott magasságkülönbsége okozhatta.) 462
