Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
ezzel bizonyos mértékig függetlenítette magát a thalattográfokhoz kötött kiindulópontok számos apró bizonytalanságától. Azoktól a változó tényezőknek hatásától, amelyek ma, előttünk, akik már innen-onnan 70—80 évi rendszeres megfigyelési anyag birtokában vagyunk, nagyon egyszerű jelenségeknek tetszenek, mert többségüket még matematikailag is ki tudjuk fejezni; akkor azonban mind a partmenti, mind a szárazföldi pontok mindmegannyi rejtély voltak. A német birodalmi magassági kezdőpontot illetően, mivel a kérdés erősen belejátszik az európai magasságok általános alakulásának történetébe, meg kell jegyeznünk még az alábbiakat. 1875-ig a különböző német államokban, miként világszerte általában, a magasságmérések trigonometrikus úton történtek. Ezeknek kiindulópontja a Neufahrwasser-i vízmérce nullpontja volt. (Neufahrwasser kisebb kikötőváros a Weichsel folyó partján a Dán zigi-öbölben, Danzigtól 6 km-re északra.) Egyedüli kivétel Schleswig — Holstein volt, ahol a magasságokat a hamburgi thalattográf kezdőpontjára vonatkoztatták. 1875 decemberében a Landesaufnahme akkori főnöke javaslatot tett az egész birodalomban bevezetendő, egységes „normál nullpont” (N. N.) használatára. A javaslatot kedvezően fogadták, és a megvizsgálásával megbízott szakértők egy látható kezdőpont létesítése mellett foglaltak állást olyanképpen, hogy maga a N. N.-pontot jelölő objektum épüljön a berlini csillagvizsgáló állomáson, magasságát pedig — az addig is talán leggyakrabban használt — amszterdami thalattográftól vezessék le. A birodalmi Normal-Höhenpunkt (N. H. P.) eszerint a berlini csillagda északi pillérének oldalában létesített 20 cm hosszú skála, amelynek középütt levő 0,0 vonása 37 méterrel van a N. X. fölött (7.23. ábra). Illetőleg mondhatjuk — helyesebben — úgy is, hogy a német birodalmi szintezés alapszintje 37,0 méterrel van a berlini N. H. P. ± 0,0 vonása alatt [39]. Ismervén, milyen elsőrangú helyet foglalt el az egykori gellérthegyi csillagda a világ csillag- vizsgáló állomásainak sorában, lehetetlen észre nem vennünk azt az eszmei kapcsolatot, amely a gellérthegyi csillagdának keleti műszeroszlopán létesített magassági főalappont és a berlini N. H. P. létesítésének módja között van. A budai csillagdában megfordult számos külföldi látogató Pasquich -Jánosnak, a gellérthe- 7.23. ábra gvi csillagda létesítőjének és első A berlini „Normal Höhen-Punkt” elülnézete 27* 419
