Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
\ magasságjegy nem található meg. Az elpusztult jegyek száma kb. 76, vagyis 38%. A veszteség az 1903. évi hálózatban — természetszerűen — nagyobb : 48%. Hogy az 1903. évi szintezési hálózatot ki hozta létre, azt ez ideig nem sikerült tisztázni. Annyi azonban bizonyos, hogy bárki volt, igen alapos, gondos munkát végzett. 1953-ban, az országos felsőrendű szintezési vonalakkal Zalaegerszegen áthaladván, számos régi magasságjegyet bekapcsoltunk az új hálózatba, hogy megállapíthassuk az alapszintek különbségét avég- ből, hogy a régi hálózat az országos (nadapi) alapszintre átszámíthatá legyen. A lefolytatott vizsgálat eredménye a következő. Megállapítottuk 74 alappontnak a nadapi alapszinthez való viszonyát. A megvizsgált pontok fele-fele arányban az 1903-as, illetőleg az 1947. évben fejlesztett hálózathoz tartoztak. Az 1903. évi alappontok magasságának eltérését a nadapi alapszinttől —1,636 2 méternek, az 1947. évi hálózat alappontjainál pedig —1,635 9 méternek találtuk. Ebből nyilvánvaló, hogy a két hálózati rendszer a legszorosabban összefügg egymással, azaz az 1947. évit Márföldi Aladár oki. mérnök (Veszprémből) az 1903. évi alappontokból kiindulva fejlesztette tovább. Az 1903. évi alappontok magasságjegyei kiváló minőségű, vastagra méretezett öntöttvas tárcsák. 10 cm átmérőjű homloklapjukon — sima keretben — az alappont száma arab számjeggyel, s alatta MJ (magasság-jegy) betűk. Az 1947. évi magasságjegyek az országos felsőrendű szintezés MJ jelű magasságjegyeinek hű másai, ugyancsak öntöttvasból. Az újraszintezés alkalmával, 1953-ban talált kisebb eltérések az átlagkülönbségtől d= 5—1 mm-rel tértek el. Ezek az eltérések — sejthetően —■ nem annyira az egykori szintezés hibáinak felelnek meg, hanem — gyaníthatóan — az 50 év alatt bekövetkezett rétegtömörülés (kompakció, de főként talajmechanikai okokra visszavezethető konszolidáció) következményei. Az alapszint, illetőleg az 1903. évi szintezési hálózat kiindulópontjának kérdésére is sikerült a kielégítő megoldást megtalálnunk. Egyik zalaegerszegi róm. kát. plébániatemplom, amely egyik-másik pont jegyzékben „barátok temploma” néven található, az 1853—1856. években nyerte trigonometriai magasságát. Ettől kezdődően Zalaegerszeg városában minden magasságot ebből a meghatározott pontból (toronygomb és ablak) vezettek le. Nyilván ez szolgált az 1903. évi szintezéshez is kiindulópontul, mert az ablak alatti térszín 1853—1856. évi magassága és a jelenlegi, térszíni, nadapi rendszerű magassága között a különbség —1,65 m, az alapszintek közötti különbség pedig, a magasságjegyekre történt közvetlen mérésekből számítva : —1,636 m. Az egyezés, tekintettel a térszíni adat bizonytalanságára, meglepően jónak mondható. 6.21. SZOMBATHELY Szombathely városi szintezési hálózatának kifejlesztésére 1918-ban került sor. A pénzügyminisztérium rendeletére a munkát a szombathelyi 15. sz. Kataszteri Földmérési Felügyelőség vállalta magára, és Varga István mérnökkel hajtatta végre [77], Sajnos, ennek az igen szép és szabatos munkának írásbeli munkarészei a háború forgatagában — a szombathelyi városházát ért bombatámadás alkal376 /
