Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
kiinduló alappontjának magassági értéke megközelítően 80 cm-rel tért el a Vízrajzi Osztály által nyilvántartott magasságtól, vagyis ennyi különbség volt itt a kétféle alapszint között. A régi vízrajzi mérések emlékét őrzi három feljegyzett adat. Ezek szerint a pécs—varasdi útnál, a két városrész közötti völgyben az alábbi árvízszinteket észlelték : Az 1895. június 7-i árvíz szintje ... 133,51 m A. f. A szokványos árvizek szintje .......... 132,70 m A. f. K isvíz szintje....................................... 130,75 m A. f. A nagykanizsai szintezési hálózat 19 elsőrendű poligonból állott. A ki- egyenlítésből számított hálózati kilométeres középhiba : +1)02 mm. Ez az érték körülbelül kétszerese a ma megszokott értékeknek, és azt jelenti, hogy az egymástól mintegy 400 m távolságban levő régi szintezési alappontok, mégpedig a szomszédos alappontok közötti magasságkülönbség megbízhatósága mintegy +0,3—0,4 mm lehetett. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy Nagykanizsa 1910—1912. évi szabatos városszintezése a korabeli hasonló munkák között a legjobbak közé tartozott. Ma már régi szintezési alappontjai részben elpusztultak, részben elmozogtak. A város új szabatos szintezési hálózatának kifejlesztése mindenképpen nagyon időszerű. 6.19. VÁC Vác városa 1912-ben szerződésileg megállapodott Zarka Elemér műszaki tanácsossal, hogy megfelelő sűrűségű szintezési alapponthálózatot fejleszt ki a városban. Ez a munka még ugyanannak az évnek a tavaszán el is készült. A vállalkozó mérnök a szintezési alappontok jegyzékét 1912. május 24-én nyújtotta be felülvizsgálatra a Belügyminisztérium műszaki osztályának [74], A váci városi szintezési hálózat 47 falitáblát és 8 szintezési követ tartalmaz. A falitáblák kiképzése nagyon hasonlít ahhoz a legkorszerűbb falitáblamegoldáshoz, amelyet az 1950-ben megkezdett legújabb olasz országos felsőrendű szintezés alkalmaz földfeletti pontjelölésül [74], Ugyanis amíg a váci városi szabatos szintezés falitábláinak síkjából egy, felül vízszintes élben végződő prizmatikus test emelkedik ki (6.26. ábra), a legújabb olasz falitáblán egy kis konzolszerű kiugrás felső lapján egy kis félgömb alakú test helyezkedik el (6.27. ábra). Amíg a váci tábla prizmatikus testének élére rá kell helyezni a szintezőlécet, és az a tábla felett áll, az olasz tábla félgömbjére rá kell akasztani a függőlécet, és annak skáláját a falitábla alatt látjuk [75], Vagyis, ha nem is mondható a váci városi falitáblatípus kifogástalannak, mindenesetre bátor kezdeményezésnek kell tartanunk. Gyengéje ugyanis egyrészt az, hogy hibás befalazás esetén a kiálló prizma éle nem lesz vízszintes, s emiatt a szintezőlécet nem lehet többször egymás után egyértelműen ráhelyezni. Másrészt az is kifogásolható, hogy a prizmatikus test élének megkopása a pont magasságának természetbeni megváltozását eredményezi. A Zarka-féle szintezési hálózat alappontjai mm élességű koordinátákkal vannak megadva. Eredeti pontossági adataikat nem ismerjük, ellenőrzésükre egyelőre még nem került sor. A hálózat alapszintje a városi mérnöki hivatal közlése szerint a „nadapi” alapszint volna. Ezt csakis úgy értelmezhetjük, hogy a hálózat kiinduló pontjául a bécsi katonai szintezés valamelyik közeli, illetőleg a város határában levő furatos falitábláját használták fel. 374
