Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

6. Régi városi szintezéseink

a Szent Bertalan templom 1883.. évből származó trigonometrikus magassága (gomb és ablak magasságából számítva) —0,52 m-rel tér el a nadapi alapszintre vonatkoztatott magasságtól.

Ebből azt következtetjük, hogy az 1909—1910. évi Gyöngyös városi szintezés kiinduló magassága a Szent Bertalan templomnak 1883-ban trigono6.24. ábra

Szintezési kő a gyöngyösi városi szintezésből. (Buff F. rajza)

metrikus úton meghatározott magassága (89,96 öl = 170,607 m) volt. Ehhez, a térszínre vonatkozó értékhez ugyanis hozzáadva 0,74 m-t (a falicsapnak térszínfeletti magasságát), 171,347 m-t nyerünk. Ez a számérték pedig —0,513 m-rel tér el ugyanennek a falicsapnak mai országos magasságától.

A mai, korszerű szintezésnél is megtartottuk a Szent Bertalan templom csomóponti jellegét, amit nemcsak központi fekvése, hanem az is indokol, hogy a kiváló karban levő templom a XIV. századból való, s így konszolidáció szemszögéből teljesen megállapodottnak tekinthető.

24*

371