Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

6. Régi városi szintezéseink

A vasasztalokat 1879-ben (amikor is őszig a háromszögeléssel tökéletesen elkészültek) vízszintes koordinátákkal látták el. Oltay Károly szerint a vasasztaloknak vagy legalábbis azok egy részének Halácsy a magasságát is meghatározta [66], Duchon [65] erről mit sem említ, és éppígy nem tesz erről említést Szeged város mérnöki hivatalának az Orsz. Földméréstani Intézethez a szegedi tszf. magasságok tárgyában intézett átirata sem.

Oltay helyesen állapítja meg, hogy a Móra Ferenc Múzeum mögötti parkban levő várromon elhelyezett furatos vízrajzi magasságjegy tszf. magasságát a bécsi katonai szintezésnek a szegedi vasútállomáson levő furatos falitáblájából vezették le. Azonban ennek a táblának magasságába a Vízrajzi Osztály nagy folyamszintezése alkalmával nyert eredmény is beleszólt. Egyébként ezen a téren a Vízrajzi Osztály a bécsi katonai szintezés kiegyenlítés előtti és utáni eredményeinek önkényes összevegyítésével (lásd 8. fej.) a szépen indult elgondolás tökéletes összhangját megbontotta. Ez érezhető Szeged belső térségében is.

Jegyezzük még meg, hogy a várromra a szóban forgó V. 0. furatos falitábla nem 1879 előtt, hanem csak a századforduló táján került, tehát Halácsy nem vezethette le arról az Aigner-ié\e sarokház előtt, a Széchenyi téri sétány sarkán levő 54. sz. vasasztal magasságát. Ez tévedés.

Hihetően a városi mérnöki hivatal adatközlése [67] lesz a helyes, amikor azt írja, hogy ,,.. .Szeged városnak összefüggően és egységesen megállapított szabatos alapponthálózata nincsen. Magasságméréseinket az 1910-es évek elején zártcsatornatervezési művelet keretében a város háromszögelési pontjainak vasasztalkáira megállapított magassági értékeiből kifejlesztett magassági ponthálózatra alapítottuk.”

1951-ben a vasasztalokból már csak 29 volt megtalálható. Ezekhez kapcsolódott még két V. O. furatos falitábla is.

A városi mérnöki hivatal közlése szerint Oltay Károly megállapította, hogy a Háromszögelő Hivatalnak Szeged e térségében levő felsőrendű szintezési pontjainak alapszintje és az 54. sz. vasasztal alapszintje között 112 mm a különbség. Ez a megállapítás könnyen ellenőrizhető.

Ugyanis mivel a vasasztalok magasságát (1910-ben) a várrom V. O. falitáblájáról, annak magasságát pedig a pályaudvari bécsi falitábláról vezették le, nyilván a szóban forgó különbségnek egyeznie kell azokkal a számértékekkel, amelyeket Gárdonyi Jenő 1932-ben tett közzé a bécsi katonai szabatos szintezés és a magyar országos felsőrendű szintezés szolgáltatta tszf. magasságok közötti eltéréseket illetően. Az azóta folytatott vizsgálatok nyomán tudjuk, hogy a Gárdonyi által közzétett eltérések különféle eredetű geodéziai hibákból, alapszintkülönbségekből és matematikai kényszerekből származtak.

Szegednél ezt a különbséget illetően két értéket találunk : 100 és 123 mm. Az Oltay által megállapított 112 mm ennek a két értéknek éppen a középértéke, tehát az eredmény helyes.

De Oltay azt is megállapította, hogy az 54. sz. vasasztal magassága a V. 0. furatos falitáblához képest 23 mm-rel téves. A vasasztal magasságát ennek alapján 82,683 m-ről 82,706 m-re emelte.

Kétségesnek látom, vajon nem kellene-e meggondolnunk, hogy nem a vasasztal magasságát lenne-e célszerűbb változatlannak meghagyni, és a V. O. furatos falitábla magassági számértékét 23 mm-rel csökkenteni. Valószínűbbnek tetszik ugyanis, hogy a várrom tömege süllyedt meg — konszoli366