Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
Ezek szerint az országos hálózatot képviselő trigonometrikus magasságok, Mateóczy-Fleischer K. meghatározása szerint, kereken 1,40 öllel, azaz 2,655 méterrel magasabbak a soproni városi magasságoknál. d= +1,3993 ± 0,0642 öl. A különbség meghatározásának középhibája tehát ± 0,1217 m. Azaz a bécsi katonai szintezés és a délivasúti szintezés alapszintjei között — a soproni, 1906. évi meghatározás szerint — 2,655 m a különbség. Ma ezzel szemben, miként fentebb láttuk, ezt a különbséget csupán 2,42 méternek találjuk. A 2,655—2,420 = 0,235 m különbséget az okozhatja, hogy a bécsi katonai szintezésnek azok a magassági értékei, amelyeket 1906-ban vettek alapul az összehasonlításhoz, refrakcióhibákkal és kiegyenlítési kényszerekkel erősen terhelt értékek voltak. Ellenben ugyanazoknak a szintezési alappontoknak nadapi rendszerben nyert magasságai, amelyekhez viszonyítva a későbbi összehasonlítás történt, ugyanezektől a hibáktól már majdnem teljesen mentesek. (Erről a problémáról egyébként bővebben a 10. és 12. fejezetben lesz szó.) Végezetül ide iktatom még Mateóczy-Fleischer Kálmánunk erre a különbözeire vonatkozó megjegyzését [58] : „Sajnos — írja —, hogy akkor a helyszínen nem volt tudomásom arról, hogy a Déli vasúton van mind a városi kiinduló magassági jegy, mind az állami háromszögelés kiinduló magassági jegye, mert akkor ezt a két különféle magassági jegyet pontosan összeszintezhettük volna, s eredményül valószínűleg megkaptuk volna az előbb említett 1,40 ölet, vagyis 2,655 métert, mint a 0 pontok közötti különbséget. Erre a 0 pontok közötti különbségre felhívom a ... figyelmet. Az európai nemzetközi földmérő bizottság már a múlt század 60-as éveiben annak az óhajtásának adott kifejezést, hogy az általuk végrehajtandó precíziós szintezések egész Európára nézve egy közös 0 pontra vonatkozzanak. Ezzel szemben Magyarországon még ma sem jutottunk annyira, hogy a különböző nagyobb szintezések adatai egy közös 0 pontra vonatkozzanak.” 6.07. SZENTES Egyik legfejlődésképesebb alföldi városunknak, Szentesnek, mai napig sincsen városi szintezési hálózata. A városi mérnöki hivatal 1952 tavaszán összesen öt magassági alappontot tartott nyilván a városi belsőségben, ezek közül is négy a Háromszögelő Hivatal által létesített országos felsőrendű szintezési főalappont, egy pedig a róm. kát. templom főbejáratának küszöbén, baloldalt bevésett kereszt. Ez a L á n y i-féle tiszamenti szintezésből származik és 1843-ban nyerte az Adriára vonatkozó Vásárhelyi-féle magasságát. Az az eredeti magasság, amely a szentesi városi mérnöki hivatal szerint: 84,696 m [59], a nadapi alapszintre- - ^ Vizr. oszt alapszintje 0253/m 6.13. ábra A vízrajzi és a Vásárhelyi-féle alapszint viszonya a nadapi alapszinthez Szentesen 350
