Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

6. Régi városi szintezéseink

soproni állomásán elhelyezett szintezési alappontja volt. Ennek a pontnak magassága a vasúttársaság szintezési rendszerében „az Adriai-tenger felszínére” vonatkozott [57],

A szintezést egyébként Deér Béla, Székely László és Wohlmuth József mérnökök hajtották végre néhány fiatalabb mérnöksegéd részvételével. Műszerük Stampfer-féle szintezőcsavarral ellátott Starke és Kämmerer-rendszerű szintezőműszer volt. Az észlelési jegyzőkönyveket Sopron város mérnöki hivatalában őrzik.

Előkerült a szintezési térkép eredetije is. Címe : „Sopron város belterülete. Térszintezési térkép.” Méretaránya = 1 : 2000. A teljes sorozat 8 db

Peremes falitábla Sopron város 1896. évi szintezéséből

70X100 cm nagyságú, kisimított térképlapból áll. A soproni Állami Levéltár őrzi. (Jelzete : Sv T 18.)

A szintezés alkalmával, a kor szakmai szokásaihoz híven, peremes falitáblákat használtak az alappontok jelölésére (6.10. ábra). Igen valószínűnek látszik, hogy elhelyezésük és beszintezésük ugyanúgy történt, ahogy azt Brei- ner leírásából ismerjük. A külsőségben betonba helyezett öntöttvas oszlopokat (6.11. ábra) helyeztek el.

Az alappontok száma eredetileg 100 volt. 1951 elején még 64-et sikerült teljes épségben fellelni közülük. Néhányukat az országos felsőrendű szintezés bekapcsolta a nadapi alapszintű országos szintezési hálózatba. így ismeretessé vált, hogy a déli vaspályatársaság alapszintje és a nadapi alapszint között a különbség 2,418 5 m, ami T 7" 10"'-nak felel meg. A városi (azaz vasúti) magasságok ennyivel alacsonyabbak az országos rendszerű magasságoknál.

Ellenőrző szintezéseket végzett Tárczy-Hornoch A. műegyetemi tanár is. A 90., 91., 92. és 93. sz. lejtméreti táblák bekapcsolásával a fenti különbséget 2,420 méternek találta. Ez a tökéletes egyezés nemcsak az ellenőrző, hanem az eredeti szintezés kiválóságát is bizonyítja.

346