Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
közötti térségben megmaradt belőlük jó néhány példány, mégpedig legtöbb Szentesen és Gyulán, a városi belsőségben. Egykorú szemtanúk felvilágosítása nyomán [42] tudjuk, hogy ezt a falitáblát úgy tervezték meg, hogy a középütt levő kerek, kidomborodó rész közepén levő, négyzet alakú mélyedésbe (1) egy kis kiugró, konzolszerűen feltámasztható betétet (2) lehetett behelyezni. Ezt egy mozgatható pecek (3) támasztotta alá, hogy mérés közben tökéletesen biztosan, mereven álljon. A (2) betét támasztó pecke (3) a (4) jelű kis lyukba illeszkedett. A betét végén — az angol típushoz hasonlóan — kis félgömb volt. Erre kellett volna a szintezőlécet állítani. Mire azonban ezt a falitábla-típust több száz példányban elkészítették és több ezer km2 területen beépítették, közöttük Szentesen és Gyulán a városi szintezési hálózathoz alkalmas sűrűségben, kitört az első világháború. Nem volt mérnök, aki a szintezést végrehajtsa. A háború végére pedig a (2) jelű betétek elkallódtak, s emiatt ezek a falitáblák sohasem kaptak magassági koordinátát [43], Bekapcsolásukat az országos felsőrendű szintezési hálózatba jelenleg tervezzük, az elveszett betét rekonstruálásával és elkészíttetésével. Azok a magassági adatok, amelyeket ezekre a falitáblákra vonatkozóan tart nyilván jelenleg Gyula város mérnöki hivatala, merőben tévesek. Volt azonban Gyula városának még a múlt század közepe táján egy rendszeres városszintezése is, erről azonban ma még rendkívül keveset tudunk. Mindössze annyit, hogy a gyulai Állami Levéltárban van egy 95,5X80,0 cm nagyságú, 1859-ből származó térkép, amely a város belterületén létesített lejtmérési pontokat tartalmazza. (Jelzete : Bm. T. 37.) Méretaránya 1" : 50°, azaz 1 : 3600. A szintezés Halácsy Miklós munkája. Ennek a korai városi lejtmérésnek részletes adatait ezután kell még feltárnunk. Reméljük, nem lesz hiábavaló az erre irányuló levéltári kutatás. Halácsy Miklósról annyit tudunk, hogy mérnöki oklevelét a pesti Insti- tutum Geometricumban nyerte, 1825-ben. Fodor Ferenc szerint 1836-ban Üjszeged térképét rajzolta meg.* Hogy mit kell ezen értenünk : csakis térképrajzolást-e, vagy pedig a városi belsőségben végrehajtott mérését is, nem tudjuk [43/1]. Halácsy Miklós valószínűleg atyja H. Sándornak, Pest háromszögelójé- nek és a nagy árvízkatasztrófa után Szegeden végrehajtott háromszögelés és részletes városmérés vezető és vállalkozó mérnökének. 6.04. KECSKEMÉT Oltay Károly írja Kecskemét új (1927. évi) városméréséről szóló gondos tanulmányában [44], hogy a város legelső vízszintes értelmű felvétele ,,.. .az 1869. évi Szilády-féle mérés volt, amelyet — mint a magyar kultúrfejlődés egyik érdekes és értékes munkálatát —nagyon érdemes volna sokkal részletesebben ismertetni... (Ugyanis)... ez a felmérés ... megelőzte a pesti első, Halácsy-féle felmérést és a maga idejében rendkívül érdemes munka volt... Magassági adatokat nem tartalmaz, de a városmérés után néhány évvel egy — sajnos — kevés számból álló magassági alaphálózat is készült.” * Halácsy Miklós kéziratos újszegedi térképét a szegedi Somogyi Könyvtár őrzi. Címe: „Tekintetes Nemes Torontál Vármegyében kebelezett Ujj-Szeged mezővárosa’ újonnan kijelölt határának térképe. 1836.” Méretaránya kb. 1 : 7250. (Nagy Júlia adatai.) 338
