Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
3 (6.04. ábra) jelölt alappontok, a gyulai vasútállomáson levő falitábla, amely a bécsi, katonai szintezésből származik, továbbá a Maróthy téri gör. kel. templom főhomlokzatán levő, nyomott piramisban végződő vascövek (6.05. ábra). A változatlan keresztmetszetű vascöveknek 2 cm-es darabkája áll csak ki szabadon a fal síkjából. E magasságjegy eredete ismeretlen.^ Valószínűnek tartom, hogy az 1879-ben alakult „Aradi—Békés megyei Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat” [41] első éveiből származhat. Ugyanis az 1853- ban a Fehér- és Fekete-Körös árvizeinek elhárítására alakult társulat [41] Az országos felsőrendű szintezés MJ jelű falicsapja még a két évtizeddel korábban, Huszár Mátyás vezetése mellett végrehajtott Körös vidéki szintezésnek Vásárhelyi-féle rendszerbe átszámított magasságait használta. A többi falitábla egészen különleges és hazánkban, sőt talán világviszonylatban egyedülálló típusú. A Földmívelésügyi Minisztérium (talán annak Víz6.05. ábra Vascövek a gyulai gör. kel. templom főhomlozatán rajzi Osztálya) készítette a múlt század végén az angol országos felsőrendű szintezés régi magasság jegyeinek mintájára. Ma már nem tudjuk megállapítani, ki ültette át hazánkba az angolok régi, konzolos falitáblájának elavult típusát (6.06. ábra). Ez a magasságjegy azt az elvet óhajtja megvalósítani, hogy egyrészt illetéktelenek ne férhessenek hozzá a magassági jegyhez, másrészt hogy a szintezőléc teljesen szabatosan legyen a magasságjegyre ráhelyezhető. Tehát az egy 'ponton való érintkezés elvét valósítja meg. Evégből az angol falitáblára — használat esetén — egy ráhelyezhető konzolt kell alkalmazni. A konzol felül két karommal kapasz.336
