Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
Bevezetés
Az uralkodónak gondja volt arra, hogy igen kiváló szakembereket nevezzen ki Selmecre tanárnak. Volt, akit a prágai egyetemről vagy a bécsi udvari hivatalokból helyeztetett át Selmecre ; voltak viszont mások, akiket a selmeci katedráról hívtak meg külföldi (például a szentpétervári, padovai stb.) egyetemre. A selmeci bányászati akadémia birodalmi jellegű intézmény volt, és német tanítási nyelve miatt magyar anyanyelvű ifjak nem is igen látogathatták. Alig jelentett tehát a magyar nemzetiségűek részére többet, mint a már III. Károly által alapított és hadmérnökök képzésével foglalkozó csász. és kir mérnökakadémia. Ez az intézmény nem döntő jelentőségű hazai vonatkozásban, de azért egy-két kiváló mérnökünk és tudósunk innen került ki. így például a Ferenc-csatornát építő testvérpár : Kiss József és Kiss Gábor, valamint Bolyai Farkasnak, a maros vásárhelyi ősi református kollégium nagynevű matematika tanárának lángeszű fia, Bolyai János, a nem euklidesi geometria egyik megalapítója, szintén a csász. és kir. mérnökakadémiát végezte [32—33], Igen jelentős állomás a hazai mérnökképzés történetében a szempci Collegium Oeconomicum alapítása. Kezdeményezője Esterházy Ferenc udvari kancellár (1763). Ezt a főiskolát már a hazai műszaki egyetem első közvetlen előfutárjának tekinthetjük. Kezdetben öt tanára volt. Tanrendjének összeállításán erősen érezhető a piarista iskolák tanításrendjének hatása. A tantárgyak : 1. arithmetica ; 2. oeconomia ; 3. mathesis ; 4. rajz ; 5. caleografia, valamint stilus curialis et scriptura. Az intézet szellemét és teljes tananyagát- híven tükrözi és tartalmazza Valero Jakab Antalnak, a főiskola geometria tanárának megnyitó beszéde [34]. Minket e beszédnek csak az a része érdekel, ahol kiemeli a földméréstannak és a térképészetnek a fontosságát. Utal a hegyi patakok szabályozásának, a mocsarak kiszárításának, a folyószabályozásoknak, vízvezetékek készítésének, vízesések nagyobb mérvű kihasználásának, nagyobb malmok építésének, az utak javításának fontosságára. A beszéd megemlíti, hogy mindezekre szükség van az ország jóléte és a kereskedelem szempontjából. Példaként említi, hogy a földmérés tudománya tette lehetővé az ókorban a föníciaiaknak, hogy a Nílust a tengerig hajózhatóvá tehették. Sokat foglalkozik a beszédében a mechanikával, mint a szárazföldi és vízi mérnöki létesítmények fontos segédtudományával. A geodéziát a geometria tanára adta elő. Bevezetésül a trigonometriát tárgyalta, majd a geodézia elemeit ismertette. Sor került geodéziai gyakorlatokra és komoly térképfelvételekre a terepen. A geometria cím alatt felvett tárgykör további részét — a geodézia mellett — kinematikai és hidrostatikai tárgyú előadások foglalták le. Ennek a kiváló intézetnek térképfelvételi anyagából számos, igen jó karban levő példány maradt korunkra. Többnyire egyszínű, halvány tusrajzok, de akad közöttük néhány választékosán színezett, igen gondos kivitelű példány is. Dávid Zoltánnak, az Országos Levéltár térképtára vezetőjének fáradhatatlan kutatásai nyomán ma már közel száz darabot ismerünk a szempci kollégium térképészeti vizsgalapjaiból.* * Ezek a térképlapok ez ideig a Vegyes Kéziratos Térképek (VKT) című gyűjteményben voltak. Jelenleg részletes felülvizsgálat alapján új beosztásba kerülnek. Jeles darabjai pl. a VKT 249—318. számú lapok. 30
