Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században
erről a lejtmérési bizottmány 1863. okt. 28-án tartott IV. ülésének jegyzőkönyve : „Szumrák Pál városi főmérnök úr jelenti, hogy a Duna sempontja Wallandt Henrik m. kir. építési főfelügyelő, Clark Ádám mérnök, Doletsko Ferenc mérnök urak, s tudósitó főmérnök által e folyó hó 22-én külön-külön foganatosított lejtméréssel a f. é. október 19-én tett s bizottmányilag 19/L sz. a. elfogadott javaslatához képest meghatároztatott, mely négyszeres lejt- mérés eredménye a Duna lej tméreti sempontjával s illetőleg a budai vízmérce méretjegyével összehasonlítva mindössze csak 5"' (öt vonásnyi) különbséget mutatott.” ,.Minthogy e négyszeres, minden pontossággal külön végrehajtott lejt- mérés kedvező s összhangzó eredménye csak 5"'-nyi különbséget mutat, mely igen csekély különbség a gyakorlatban számba sem vehető, s minthogy a budai lánchídon alkalmazott vízmérce sempontja — a dunalejtmérési semponttal összevágónak találtatott, — ennél fogva a sempont 164 lábbal, 0 hüvelykkel és 11 vonallal megállapított méretjegye a lejtmérés kiinduló pontjául vétetik, s a munka alapjául tétetni határoztatok.” Az az 5 vonalnyi különbség, amelyet fentiek szerint a négyszeri szintezésből megállapítottak, kereken 11 mm-t jelent. Doletskóról már tudjuk, hogy elődjeivel ellentétben, már felismerte az oda-vissza értelmű kétszeres szintezés jelentőségét ; ezért feltételezhető, hogy a négyszeres lejtmérésen tulajdonképpen 4 oda — és 4 vissza értelmű szintezés, vagyis 8 mérésből származó középértéket kell értenünk. Ennek ellenére azt látjuk, hogy a Doletsko- féle eredeti pontjegyzékben, amely minden bizonnyal a munkálatok teljes lezárulta után készült, tehát körülbelül 1866 — 69 táján (keltezést nem találunk benne), a könyv elején elhelyezett bevezető megjegyzésekben közölt adatokból a fentitől eltérő értéket kapunk. Itt ugyanis az áll, hogy a régi budai vízmérce 0 vonásának magassága petronelli függőkben : 164'— 1"— 6%'”, a lánchídi (öles) mérce 0 vonásáé pedig : 164'—0”—11'". A kettő különb- ' sége pedig nem 5-, hanem 7% vonás, ami 0,017 01 m-nek, azaz 17 mm-nek felel meg. Mi oka lehetett Doletsko Ferencnek arra, hogy a többszöri szintezésből kapott 5"' különbséget megváltoztassa ?, Arra nem gondolhatunk, hogy a Lánchíd időközbeni süllyedése okozta volna a 6 mm különbséget, mert ebben az esetben a 11 mm kezdetben tapasztalt különbség nem hogy növekedett, hanem csökkent volna. A Lánchíd mércepillérjének megszerkesztett süllyedésgörbéjéből [25] tudjuk, hogy a süllyedés mértéke 1855—1860 között 8,4 mm volt [26], Eszerint — ha ez a különbség valóban elmozdulásból származik — a Lánchíd mérce-pillérjének süllyedése mellett a régi budai vízmércének is el kellett mozdulnia 8,4 -f- 6,0 = 14,4 mm-rel. Lehetséges dolog. Meggondolást érdemel azonban az a körülmény, hogy — miként Bence Tivadar 1938. évi igen gondos észleléseiből* kiderül [27] — a mérce-pillér osztásvonásainak véseteit legfeljebb ± 2,5 mm, illetőleg szélső esetben (a maikitűnő optikájú Zeiss-műszerekkel!) 5 mm leolvasási hibával lehet csak észlelni. A bizonytalanság a vésetek különböző vastagságából, mélységéből, a beosztás hibáiból és a megvilágítás körülményeiből adódik. 80—90 évvel ezelőtt, a sokkal gyengébb nagyítású és fényerősségű műszerek alkalmazása idején, ez a bizonytalanság még nagyobb lehetett. Ha ehhez hozzávesszük . * Részletesebben lásd a 310. oldalon. 292
