Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században

hogy a megfelelő pontokból a tér hosszában és szélességében lejtmérési szelvények rajzoltathassanak.

c) Minden egyes házon vagy üres ház telken előre láthatólag hosszabb ideig változatlanul maradó, és könnyen feltalálható helyen, egy lejtméreti pont meghatározandó.

Ily célra ajtók, kapuküszöbök, előhágonyok, fallábazatok, ablaktalpok, vagy más efféle tárgyak választandók ; templomoknál vagy egyébb nagy kiterjedésű épületeknél rendesen 3 ily pont veendő fel.

d) Végre minden falazott pöcze vagy vízvezető csatorna talpa kivétel nélkül még pedig minden egyes aknánál mely kőlappal vagy vasráccsal van befödve, egy egy lejtméreti pont felveendő.

Az ezen munkák alkalmával szükséges kőtalp vagy vasrács kinyitása, ráborítása s beköveztetése a város költségén történend.

4. Az összes lejtméreti vonalak (Kiveau tracen) az azokban előforduló egyes pontokkal együtt, egy 1" = 50° mértékű 1 : 3647 átnézeti fekrajzban, vászonra felragasztott egy lapra ábrázolandók ; minden egyes város részről pedig, az az a belváros és az egyes külvárosokról külön külön ily vászonra ragasztott fék vagy térrajz 1" = 25° mértékben 1 : 1824 készítendő, s abban az összes lejtméreti vonalok és pontok szinte beigtatandók. Végtére m i n- den egyes pont a Duna vízmércze 0 pontja feletti magasságának méretjegyével ellátandó.

Könnyebb tájékozás és a különféle lejtmérési adatok megkülönböztetése érdekében ezen fekrajzok lejtmérési vonalai feketén pontozandók, az egyes lejtméreti pontok cinóber vörös színnel és külön jeggyel kitüntetendők ; •az utczák és térek közepén lévő pontok a magassággal együtt fekete színnel, az egyes házakon vagy háztelkeken létező pontok a magossági méretjeggyel (Höhen Cotte) együtt Carminnal, a csatornák vagy vízaknák iránya kéken pontozott vonallal, a csatorna talpokon mért pontok és azoknak magassági méretjegyei hasonlókép kék festékkel jegyzendők fel.*

5. Mindén utczáról különös hosszelvény készítendő és a hosszak 1" = 50°, a magasságok 1" = 1° mérszerben 1:73 ábrázolandók. Ezen hosszelvényeken kívül részletes keresztszelvények is mind azon pontokban rajzolandók, hol az utcza hosszában lejtmérési pontok határoztattak meg ; e szerint tehát minden utcza számára legalább is 3 keresztszelvény készítendő.

* Az említett fekrajzok közül több is kár nélkül átszármazott korunkra. Ez ideig három kerület térképe került elő a volt Fővárosi Levéltár, jelenleg Állami 1. sz. levéltár térképgyűjteményéből. Ezek :

Doletsko F.: Pest Belváros Lejtméreti Fekrajza. 1' = 25°. Pest, 1869. Vászonra húzott, finommívű térképlap. Eredeti, tussal készített, színezett példány. A középületek halovány rózsaszínnel, a Duna világoskékkel színezve.

Címe alatt ez a záradék olvasható : „Jelen fekrajzi térképen számosabb helyeken próbamérések tétettvén, ez minden részeiben a természettel egyezőnek találtatott. Pesten, 18(>0ik évi Július hó 6-án. Incze György, Vogler József b. v. almérnök, Krenner József képv., Zsigmondy Vilmos képv.”

Egy hét múlva (1869. július 13.) a fővárosi tanácsülés a térképet hitelesítési záradékkal látta el. A térkép jelenlegi lelőhelye : Áll. 1. sz. levt. P/B. 1.

Teljesen hasonló kivitelben maradt fenn Pest, Ferencváros Lejtméreti Fekrajza. 1864. Doletsko F. eredeti rajza. Vászonra húzott, 150 x 121 cm nagyságú térkép. Uo. Tek. 1.

Továbbá: Doletsko F.: Pest, Terézváros lejtméreti fekrajza. 1871. Vászonra húzott, 217x160 cm nagys. Uo., Tek. 7.

Fodor F. „A ínagyar térképírás” c. munkájában (II. kt. 265.1.) Doletskonak szóban forgó 1864. évi belvárosi térképét „az első pesti szintvonalas térkép”-nek írja. Ez tévedés. Doletsko pesti térképein szintvonalak egyáltalában nincsenek.

285