Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században
költséget okoztatott, mely rendezett lejtmérési viszonyokban elmellőzhető vala. „Ezen általánosan elismert és folyton a város életébe vágó bajok már 1861. évben serkentették legmélyebb alázattal alólirottat, hogy a város jelenleges lejtmagassági viszonyainak constatirozását, és a jövőben építési és utsza feltöltési tekintetekben az egész város területére kiterjedő lejtméretezés végleges és meg nem változtatható szabályozását eszközöltette, — mely szándéka a közgyűlés egyhangú pártolása s az e czélra kiküldött szakéri ő bizottság tervének elfogadása által foganatnak indult.” Az 1861-ben megalakult lejtmérési bizottmány tagjai : Alkér Antal tanácsnok, Andreánszky Zsiga tollnok, Sebastiani Frigyes, Preissner József, igen jónevű magánmérnök, Zsigmondy Vilmos, a margitszigeti és városligeti artézi kutak világhírű létesítője [19], Clark Ádám, a Széchenyi-lánchíd építésének vezetője, a várhegyi alagút tervezője és építésvezető főmérnöke, Reitter Ferenc m. kir. főmérnök és Szumrák Pál, Pest város mérnöki hivatalának vezető főmérnöke. A bizottmány felterjesztéssel fordult a Helytartótanácshoz, amelyben javasolta Pest város belterületének pontos lejtméretezését. A Helytartótanács a javaslatot 1862. dec. 23-án kelt 76 500 sz. „kegyes intézkedésével” hagyta jóvá [20]. Erre a Város kiírta a pályázatot Pest lejtmérésére. Az árajánlat alapjául szolgáló „Részletes feltételek”-et [21] fontosságuk és műszaki történeti értékük miatt az alábbiakban szó szerint közöljük. Részletes feltételek sz. k. Pest városának csőd és írásban teendő ajánlatok útján létesítendő lejtmérését illetőleg. 1. A lejtmérése sz. k. Pest városának azon tért foglalja magában, mely egy részről a Duna által más részről pedig a cs. k. tégla vetőtől a Duna hosszában a vámházig, innen az új határ árok mentében az aréna útig, hol a kerepesi utat keresztülhasítja s az újonnan tervezett temető melletti első úton át, a kőbányai vonal és ez után a határ árok hosszában az üllői vonalig terjed, és innen egyenes vonalban az ó vágóhíd északi sarkáig nyúló vonal által van körvonalazva (5.08.<’ ábra). Ezenlejtmérésnél hasonlító alapsíkul azon sík veendő fel, mely a Duna vízmérczén 0-a 1 jelzett, egyszersmind a Duna legkisebb vízállását mutató' ponton megy keresztül, az egyes pontok magassága az ezen síkra vonatkozó lejtméretjegyekkel (Niveau Gotten) lévén ellátandók. 2. Minden utczában és minden téren legalábbis egy, nagyobb téreknél és hosszabb utczáknál több állópont (Fixpunkt) meghatározandó oly módon, hogy ezen pontok annak idején bármely részletes lejtméréseknél kiindulási pontokul szolgálhassanak, ezen részletes lejtmérések pedig, az említett összehasonlító sík alapján elkészült általános lejtméréssel szoros összeköttetésbe hozathassanak. — Ezen lejtmérési állópontok a legnagyobb lelkiismérettel választandók, és pedig először oly tárgyak és helyek választandók, melyek mindég könnyűséggel fellelhetők, másodszor pedig olyanok, melyek előre láthatólag leghosszabb ideig változatlanul maradnak. 283
