Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
Az pedig bizonyos, hogy 60 év alatt a szóban forgó alappontok a területet gyakorta látogató árvizek és felfakadó belvizek miatt jelentős szintváltozást szenvedtek. Az országos egységes szintezési hálózatba való bekapcsolásuk tehát a jövő feladata. A Szigetközi Ármentesítő Társulat magasságjegye (betonba ágyazott vascső) 4.02. LAJTA VÍZRENDEZŐ TÁRSULAT A társulat véglegesen ugyan csak 1924-ben alakult meg, a szabályozási szándék és az ezzel kapcsolatos mérnöki, elsősorban szintezési munkálatok az 1870-es évekre nyúlnak vissza. Az ÁFTH Központi Adattárában jelenleg nyilvántartott magassági adatok az 1926—1928-ban végrehajtott szintezés eredményei. A Lajtára vonatkozóan két pontjegyzék is van az említett adattárban. A két jegyzékben foglalt magasságok nem azonosak. 10—15 cm különbség van közöttük. Hogy melyik jegyzékben foglalt magasságok tekinthetők mérvadónak, nem tudható. Maga a győri folyamszabályozási hivatal is úgy nyilatkozik róluk, hogy ,,. . . a jegyzékben közölt magassági adatok nem megbízhatók” [7]. A Lajtára vonatkozó régi lejtmérések eredeti adatai részben az Országos Levéltárban, részben a mosonmagyaróvári állami levéltárban és az Esterházy - család kismartoni levéltárában találhatók. Mielőbbi felújításuk és bekapcsolásuk többféle gyakorlati és tudományos szemszögből is igen kívánatos volna. 4.03. RÁBASZABÁLYOZÓ TÁRSULAT „A Rábának és környékének vízszabályozásával kapcsolatban — írja Meiszner — már 1226-tól kezdődően szólnak az oklevelek. 1741-ben komoly védtöltések készültek, de ennek ellenére az árvízveszélyt nem tudták leküzdeni. Ezért a Marcal völgyén, 1792. évben, a Fries-féle munkálatok után Király György megyei mérnök eszközölt lejtmérezést, amelyből kitűnik, hogy e víz folyásának Malomsokon a Pádázér tájékától Mórichidán a Máté folyásig 5 láb 6 ujj eset e van ...” ,,Sax Zakariás országos mérnök 1803. aug. 29-én kelt jelentése szerint, a Rábát lejtmérezvén, az ott talált 29 malomnak egymáshoz való távolát, 224
