Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával

Nem kétséges, maga Wallandt is tisztában volt azzal, hogy térképe Vásárhelyi esetmérési térképéhez viszonyítva semmi lényeges újat sem tartalmaz. Illetőleg, amennyivel többet nyújt, annyival csökkenti Vásárhelyi térképének értékét azáltal, hogy az azon egységes országos (adriai) alapszintet megbontotta és a tengerszínfeletti magasságokban addig meglevő összhangot megrontotta. Valószínűnek tartjuk, ez lehetett a fő oka annak, hogy Wallandt nem közölte a térkép címében nevét, csupán a térkép jobb felső sarkában, a

3.17. ábra

Vásárhelyi Pálnak és egykori kartársainak sírjai a Csörsz utcai légi temetőben. Balról jobbra: Vásárhelyi Pál; Lechner József országos építészeti főigazgató; Deréky József,

Wasa herceg, a (50. gyalogezred őrnagya ; Heichele József, a központi állampénztár első pénzkezelője ; Reitter Ferenc, a fővárosi közmunkatanács műszaki tanácsnokának síremléke. A következő síremléket egy légibomba teljesen tönkretette ( Hendefy felv.)

kereten kívül van megemlítve a szerző neve is. Sőt, az is megállapítható, hogy a két térkép címe — egyetlen szó leszámításával — betű szerint is azonos.

Wallandt közlésében a nagyobb értéket a szövegi rész jelenti. Neki az Országos Építési Főigazgatóságon nyilván rendelkezésére állott az a pont- jegyzék (protokoll), amelynek alapján Vásárhelyi a maga esetmérési térképét készítette. Ő ezt 40 oldal terjedelemben leközli. Nagyértékű anyagot mentett meg ezáltal a feledéstől és a pusztulástól. A pont jegyzékből a vasút i magassági alappontokra vonatkozó adatok — sajnos — hiányzanak.

A Wallandt-féle közlemény nagyértékű, de a valóban Wallandltól származó része csupán a tanulmány első nyolc oldalán található összefoglalás. Ebben nagyon rövid áttekintést nyújt a magyarországi vízrajzi érdekű geodéziai munkálatokról. Mindenesetre kiemeli, hogy ezeknek, a maguk idejében

217