Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával
Dávid Zoltán szíves közlése szerint Vásárhelyi esetmérési térképe 1896 előtt, amikor Gonda a Vásárhelyi-emlékkönyvön dolgozott, nem volt még az Országos Levéltár helytartótanácsi levéltárának térképgyűjteményében. Ez a gyűjtemény ugyanis az 1900-as évek előtti időkben csak 9 divízióra oszlott, a X., XI. és XII. divíziót 1910 körül állította össze Illés József levéltáros. A Divízió XII., amelyet No. 1. sorszámmal Vásárhelyi esetmérési térképe nyit meg, kizárólag nyomtatott térképeket tartalmaz. Ez a térkép azért került ide, mivel alaptérképe a Lipszky-íéle nyomtatott térkép, francia feliratú, Zaccheri-iéle kiadásának egyik eredeti példánya [95], A Divízió XII. gépírású* jegyzékét Illés József állította össze, s az egészet utólag fűzték bele az egyébként sokkal korábban megkezdett, kézírású katalógusba. Mindez bizonyíték amellett, hogy Gonda Béla nem láthatta ezt a térképet. Különben is, ha látta volna, bizonyára említené, és sokkal bővebb leírást adott volna róla. Vásárhelyi térképének alsó jobb sarkában, díszes keretben az alábbi kéziratos címfelirat olvasható (3.14. ábra) : „Esetmérési Térképe MAGYARORSZÁGNAK az eddig Ő csász. kir. Fensége Ország Nádorának s a’ n. m. k. Helytartótanácsnak k. rendeletéi folytában, a’ m. kir. építési Főigazgatóság vezetése alatt eszközölt mérések után, az Adriaitenger víztükrére alkalmazva, összeállíttatott A földszín függői vörös számokkal ) ,. A vízszín függői kék számokkal ) jelezve' Vásárhelyi Pál s. k. által.” Erdélyben egyetlen magassági adatot sem találunk, ellenben a többi országrészben az 1843. évi állapotnak megfelelő adatok jelentősebbjei fel vannak tüntetve mind a folyók, mind a tervezett Duna—Tisza-csatornák mentén. * Az Országos Levéltár első Írógépeit 1910 körül szerezték be. 214 3.14. ábra A Vásárhelyi-féle csetmérési térkép címrajza. (Kisebbítve)
