Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával
A Helytartótanács elrendelte [51], hogy Kamőczy G. mérnök a Hortobágy környékét az árvízhatár igen pontos térképi rögzítése céljából járja be. Így jutott el a kun és hajdú városokba, s ezeken kívül bejárta még Nagyiványi, Balmazújváros, Karcag, Püspökladány és Debrecen határait is. Az árvíz határvonalát mindenütt berajzolta, és a térképet Vásárhelyi Pál rendeletére egyenest neki küldötte el. A térképhez csatolta a vonatkozó pontjegyzéket is. Az eredeti példány a főigazgatóságon eltűnt, ezért később másolatot készítettek róla, s azt is megküldték Vásárhelyinek, aki ekkor már országos hajózási felügyelő volt. „Ezek utána, folytatja a jelentés, tek. Igazgató mérnök Úr szóbeli rendelése szerint Szamos partjainak piquirozása végett az utazást V.(ásáros) Naményba és itten a Tiszába Jándi révnél a Szamos befolyásba vízmércéket felállítván, Szatmárba utaztam ; itt a híd karónál régi vízmérczét találtam és minek utánna mindenütt a víz ezeken mindennap reggeli és estvéli vízállást feljegyzőket felfogattam, Illobába utaztam és itten October hó 6án 845 év elkeztem Szamosnak mind a két part magosságait mérni és azokat minden kanyarolatokban, határvonalokban, Helységek menetelekben és földszin változásokban Tiszába való befolyásáig fentemlített hó vége fele elvégeztem és későbbi rendelése következtében folytattam Latorcza víz partjának piquiro- zását, mellyet Szirtei hídnál elkezdvén Zemplénig nov. hó 14.-én befejeztem. — Költ Budán, Eebr. 10. 1845 . . . Kamőczy Gábor tiszatérképészeti mérnök.” Végeredményben tehát Bogovich K., Holecz A. és Kamőczy G. együttes munkájának eredménye, hogy ma a Hortobágy pusztasága nem egyetlen, szinte beláthatatlan ártér, hanem a nemzetgazdaság részére igen jelentős, mezőgazdaságilag értékes terület. Ármentesítéséhez az első folyószabályozási és mederrendezési tervet még 1821-ben Bogovich készítette [52]. Ezt egészítette ki később Holecz, és tette teljessé végre, negyedszázados munka után Kamőczy Gábor. A Hortobágynak a vadvizektől való elhódítása tehát elsősorban e három kiváló mérnök szabatos szintezési tudományának köszönhető. 3.04. A DRÁVA ÉS A MURA SZINTEZÉSE Vásárhelyi Pál határtalan tevékenységének és munkabírásának köszönhető, hogy a Dunával és a Tiszával egy időben sor került — többek között — délvidéki nagy folyóink, a Dráva, a Száva és a Mura felvételére is. A fennmaradt iratanyagból ma már nehezen lehetne e munkálatok kezdetének és befejezésének időpontját megállapítani. Ezt a hiányt pótolja azonban Wallandt H. országos építészeti felügyelő leírása [53]. Szerinte a Helytartótanács dekrétuma alapján, és az Orsz. Építészeti Főigazgatóság felügyelete mellett folyt kezdetben a Huszár M. vezette Tisza— Körös—Berettyó-vidék háromszögelése. Ehhez csatlakozott a Duna részletes háromszögelése, szintén Huszár M. vezetése mellett. Mindkét háromszögelést a budai délkörre vonatkoztatták. A Duna részletes háromszögelésének befejeztével (ami kb. egybeesik Huszár Mátyásnak Nagyváradra való távozásával) a háromszögelő részleg nem hagyta abba ezt a munkát, hanem folytatta a Dráva, a Száva, a Kulpa és a Mura folyók mentén. Ez a munka,amelyet az „Instruction zur die graphische Triangulierung und Detail- Auf nähme der Drau und Murr Flusses” c. végrehajtási utasítás szabályozott [54], az 1830-as évek közepetájt kezdődött és 1846-ig véget is ért. 202
