Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával
3. A TISZA ÉS A TÖBBI FOLYÓ SZINTEZÉSE ELSŐ KAPCSOLATUNK AZ ADRIÁVAL 3.01. A TISZA SZINTEZÉSE Az 1830-as években a Duna-térképészet már jelentékeny előhaladásról tudott számot adni, s ugyanakkor a Tisza felvétele terén átfogó munkálatról még nem tudunk. Igaz ugyan, hogy a Körösök első szintezésével egyidejűén Huszár Mátyás a Tisza mentén is fő szintezési vonalakat vezetett Szegedtől Abádszalókig, majd Holecz András ezeket összekapcsolta Bogovich Károlyn&k Vásáros- naményból elindított szintezésével, de azt is meg kell említenünk, hogy Huszár Mátyás szolgálati viszonyai miatt ezt a hatalmas hálózatot sohasem tudta tovább folytatni dél felé, hogy a Duna-szintezés vonalaival kapcsolatba kerülhettek volna. A munkás esztendők, amikor a kamarai mérnököket szinte az utolsó emberig a Duna felvétele foglalta el, a vízi mérnöki kar legkiválóbbjait egy nagy felismeréssel tették gazdagabbá. Rájöttek, hogy sokkal elébbvaló feladat a Tiszának és mellékfolyóinak, mint a Dunának szabályozása. A Tisza ős mellékfolyói áradása alkalmával íélországnyi területeket öntenek el, amíg a Duna főként csak a kisalföldi lapályokat veszélyezteti. E felismerés kapósán a Tisza szabályozásának kérdése lassanként előtérbe nyomult. A terv óriási fontosságát azonnal felismerte Széchenyi István, s nem is késett lankadatlan buzdításával, szervező képességével, törhetetlen akaratával az ügy mellé állni. Műszaki tanácsadóul Vásárhelyi Pált vette maga mellé. Az országgyűlés is foglalkozott a nagy horderejű kérdéssel, és 1827-ben már külön bizottságot szervezett a Tisza és mellékfolyói szabályozásának tanulmányozására és szorgalmazására. Az első teendő a folyó teljes hosszának egységes felvétele volt; miként a Dunánál: háromszögeléssel és szintezéssel egybekötött munkálat. Vásárhelyi ennek a munkának vezetésével Lányi Sámuelt bízta meg. A munka, a dunamenti munkálatokhoz hasonlóan, háromszögeléssel kezdődött. Lányi a munkálatok egyöntetűségének biztosítása végett német nyelvű, részletes végrehajtási utasítást adott ki, amelyben főként a háromszögeléssel és a térképezési feladatok megoldásával foglalkozik [1], Terjedelmes utasítása elsősorban az újonnan jött mérnökök számára készült, mert a törzset a Körösök és a Duna felvételén nevelődött mérnökök tették, de 1834-ben a régiek — Lányin kívül — csak hárman voltak : Kamőczy Gábor, Tóth Antal és Nagy István; a fiatalabb nemzedékhez tartozó segédmérnökök pedig öten: Beider Ferenc, Müller Lőrinc, Fitzmayer István, Veitersheim Károly, Vaisz Antal és a hasznavehetetlen Pyrlcer József. A következő 1835. évben már lényegesen növekedett a létszám. Az idősebbek közül a Tisza térképezéséhez került még Hieronymi Ferenc és For183
