Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

2. Szintezési munkálatok a Duna mentén

16. Szintezőműszer vízszintes körosztással, vízszintes parány- csavarral; achromatikus távcsöve villákban nyugszik; 4"-es iránytűvel és 2 libellával ; műszerállvánnyal. Hideggel és faggyal szemben nem érzékeny........................

...... 150 fi

1

7. Liesganig-íéle (liskanisch) szintezőműszer, földi távcsőben

4 lencsével ; műszerállvánnyal ......................................... 109 fi

1

8. Szintezőműszer reácsavarható műszerállvánnyal ............. 107 fi

E

gy szintezőlécpár egy tárcsával ...................................... 8 fi

1

9. Ua. sárgaréz hüvelyben, középütt összehajtható ; csavarhúzóval és a tárcsához tartozó nóniusszal ...................... 16 fi

20. Ua. ládával, amelyben a műszerállvány is elhelyezhető... 18 fi 45 kr

21. Ua. két pár .......................................................................... 36 fi 48 kr

22. Szintezőtárcsa fából, nóniusszal............. 3 fi 48 kr

2

3. Ua. vasbádogból ................... 5 fi

2

4. Ua. csavarral állítható lábakkal és csappal .................... 7 fi 48 kr

25. Ua. egészben levő lábakkal................................................... 5 fi

26. Reichenbach-féle műszerállvány bármely műszerhez......... 15 fi

A

z árjegyzékből kitűnik, hogy a magyar mérnökök leginkább a Reichenbach tervezte szintezőműszereket használták. Sőt határozottan úgy tetszik, hogy Reichenbach a budai Orsz. Építészeti Főigazgatóság kívánalmai szerint szerkesztette meg a fentebbi árjegyzékben említett műszerét.

2.06. HIERONYMI BESZÁMOLÓJA A DUNA-SZINTEZÉS VALÓSÁGOS VÉGREHAJTÁSI MÓDJÁRÓL

A Duna folyam szintezése, amelynek végrehajtására Huszár Mátyástól négy esztendőt sokallt a főigazgatóság, végeredményben teljes 16 esztendeig tartott. 1829-ben kezdődött és gyakorlatilag 1845-ben fejeződött be.

Igaz ugyan, hogy már 1843-ban szól egy jelentés arról, hogy a Duna mappációs munkálatai véget értek ; sőt összeállítást • is készítenek arról, mi költséget emésztett felez a munka 1842. dec. 31-ig, de ezzel a jelentéssel [52] csak a főigazgatóság türelmetlenségét óhajtották csitítani.

A munkálatokban összesen 91 mérnök vett tevőlegesen részt. Az összes költség fent mondott időpontig 266 036,— forintra rúgott. Ebben az összegben — természetesen — az egész felvétel, tehát a háromszögelés, a szintezés, a térképezés, az irodai munkák, a vízmércék stb. költségei is benne vannak. A vezetők közül Huszár M. 8716 Fl-»tal, Vásárhelyi Pál 12 863 Fl-tal szerepel a jegyzékben.

Hogy a munka valóságosan mikor ért véget, tulajdonképpen nem tudjuk. Azt hiszem, sohasem. Az időközi változások, kiegészítések, pótlások állandó szintezési munkát jelentettek. Ezek a mellék- és pótmunkák mintegy összekötő kapocsnak tekinthetők a kezdeti, hatalmas alapmunkálatok és a Vízrajzi Intézet századvégi újabb Duna-szintezése között.

Mindenesetre úgy vehetjük, hogy 1845-ben az első szintezési munkálatok nagyjában teljeseknek, befejezetteknek voltak tekinthetők. Ez tűnik ki Massányi Jánosnak 1845. július 28-án keltezett jelentéséből [53]. O, mint a belmunkákat felügyelő mérnök, jelenti a főigazgatóságnak : ,,. . . Minthogy a Duna folyót illető nagyobb terjedelmű színmérési szám jegyzékek, Főkivona176