Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

2. Szintezési munkálatok a Duna mentén

miként fentebb megmondtuk, a libella is, az (x—y) csavar segítségével, vízszintes helyzetbe hozható. Ha a buborékot a fentebb leírt módon sorozatosan középre hoztuk, a libellát a műszeraljazattal párhuzamossá tettük, s ezzel az első módszer szerinti kiigazítás véget ért.

10. §. Segéderők és asszisztensek, s ezek célszerű felhasználásának módja.

Ha kilátás van arra, hogy a szintezési vonal több szakaszát kétszeres szintezéssel kell felvenni, és — miként az a Duna felső részén a szintezési fővonal kifejlesztése során egyáltalán nem ritka jelenség—,a szintezéssel egyidejűén a folyómeder mélységét is mérjük (Sondierung) a sodorvonal mentén, valamint arra keresztirányban is. Ha egyidejűén a folyó térképén is el óhajtjuk végezni a szükséges kiigazításokat, akkor mindezekhez a munkálatokhoz 2 operatív mérnök és 2 figuráns mérnök szükséges. Az operatív mérnökök foglalkoznak a szintezéssel, egyik figuráns mérnök a mérőasztalfelvételt végzi, a másik pedig a vízmélységméréssel foglalkozik.

A mérnökök munkájukhoz az alábbi segéderőket vehetik igénybe : 4 állandó segédmunkást, napi 24 Ft kis-napidíjjal. Ezek állítják fel a szintezőléceket és jegyzik fel az irányzott tárcsák fránymagasságát (Visirhöhe).

Szükséges még 4 állandó ember (20 Ft napidíjjal) a vízmélységmérés alkalmával használt vízi jármű kezelésére ; 6 naponta változó kéziszolga (12 Ft napibérrel) részben a mérőlánc kezelésére, részben a műszerek továbbvitelére, illetőleg a 8. §-ban említett cövekek leverésére.

Megjegyzés: ahol a folyónak helyi viszonyai olyanok, hogy a fent említett segéderők kevésnek bizonyulnának, a mérnökök belátására bízzák, hogy még egy segéderőt — kimondottan a mérnökök segítségére — felvehessenek.

A továbbiakban leírja az Utasítás, hogy a segéderőknek hasonlóan ahhoz, ahogy azt a Duna vízszintes értelmű felvételénél is előírták, mit kell magukkal hozniuk, hogyan kell felszerelkezniük.

Szabályozzák, hogyan kell az egyes felszerelési tárgyakat háton, kézben, vállon stb. szállítani, hogyan kell a szintezőléceket felállítani, a tárcsát pontosan az irányzott magasságra ráállítani stb.

Részletesen foglalkozik az Utasítás a vízszín bemérésének, a pillanatnyi árhullám magasságának rögzítési módjával. Előírja, hogy nemcsak a durva hibák lehető kiküszöbölése végett, hanem azért is, hogy a sok értékből való középértékképzéssel megbízható adatokhoz juthassanak, ahol csak lehetséges, minden műszerállásban el kell helyezni a vízitáblát (Wassertafel), és csónakon megközelítve, le kell olvasni. Ez történjék együtt a partviszonyok felvételével.

A figuráns mérnök eközben a szondarudak (vagy nagyobb mélységek esetén a szondazsinórok) helyének meghatározásával és azok térképi rögzítésével foglalkozzék. Felvételéből ki kell rajzolódnia a sodorvonalnak, és minden részletnek, ami a hajózáshoz fontos. Minden helyi bejegyzés a manuális felvételi rajzon történik.

11. §. Szintezési jegyzőkönyvek és előzetes szintezési magasságjegyzékek vezetése.

A jegyzőkönyvben 5 fő oszlopot találunk, éspedig :

az 1-ső tartalmazza az álláspont sorszámát;

a 2-ik tartalmazza a tárcsák magasságát láb, hüvelyk és vonások szerint, három oszlopban ;

170