Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
2. Szintezési munkálatok a Duna mentén
2.03. A DUNA SZINTEZÉSE HIERONYM1 VEZETÉSÉVEL 1833 óta a Vaskapu zuhatagainak szabályozása és. a Széchenyi-út építése mindinkább lekötötte Vásárhelyi minden idejét. Éneméi elfoglaltsága hova tovább olyannyira fokozódott, hogy 1835-ben meg kellett válnia a Duna mappáció vezetésétől. Ezt a tisztet tőle — a Helytartótanács 1835. június 15-én kelt rendeletére — Hieronymi Ottó Ferenc mérnök (2.02. ábra) vette át [26], Hieronymi ez ideig valóságosan részt vett a Duna menti szintezésben, így a munkálatokat részleteiben is kiválóan ismerte. Nem is késlekedett, hogy — mint igazgató — az Orsz. Építészeti Főigazgatóság felé megtegye észrevételeit a szintezés kivitelét illetően. 1835. aug. 20-án Mohácsott keltezett jelentésében [27] olvassuk a következőket. a) A fővonalakból kiágazó szintezési mellékvonalakat általában a Duna régimorotváinak közelében vezették. Ezek alaposok ma (1835-ben!) többnyire szárazak, s csak időnként önti el őket a víz. A magassági jegyek nem valami maradandó alkotások, hanem többnyire fák oldalába vágott jegyek (2.03. ábra). Az egész munka kárbavész, ha a fákat kivágják, emellett, ha a Duna kiönt, az ártéri fák oldalában levő jelek megközelíthetetlenek. Javasolja, ne sajnálják a költséget maradandóan megjelölt fixpontok létesítésére. Ez a szintezés ugyanis hosszú időre készül, és még a mellékvonalak fixpontjainak is legalább 50 évig fenn kell maradniuk. Ab) pontban azoknak a pontoknak térképen való rögzítését kívánja, amelyeken mélységmérést végeztek. Majd c) alatt említi, hogy több első-, másod- és harmadrendű háromszögelési pont pusztult el partszakadások következtében. Emiatt az ellenőrzést csak távoli tornyokból, grafikusan lehet folytatni. Végül a d) pontban panaszolja, hogy a mellékvonalak szintezésére kiküldött mérnökök egy részét jóformán állandóan a fővonalak újbóli Szintezésével kénytelen foglalkoztatni. Egy másik jelentésben a Duna-mappáció irattári anyagának kérdését ismerteti [28]. Ebben az alábbiakat írja Huszár Mátyás igazgatóságának éveiről, amit fontosnak tartunk a mai kutatás szemszögéből is. „Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk — írja Hieronymi —, hogy 1823-tól 1828-ig a Duna-mappáció vezetője Huszár mérnök volt, aki sem iktatókönyvet (Geschäfts-Journal) nem vezetett, sem a hozzá beérkező ügyiratokat folya2.02. ábra Hieronymi O. F. aláírása 159
