Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

2. Szintezési munkálatok a Duna mentén

réteket, a szőlőket, az urasági lakokat, a csárdákat, a falvakat és mindezeket feltűnő módon tüntessék fel csakúgy, miként a folyó közelében levő fixpontokat és templomtornyokat is.

Sőt — továbbmenően — még azt is elrendeli; bogy bármilyen nagy munka- és költségtöbbletet okoz, a már elkészült lapokat is utólagosan elő kell venni, és ezeket az adatokat helyszíni felvétellel pótolni kell.

Nemcsak az időközi jelentésekből [3], hanem a reánk maradt felvételi lapokból is látjuk : gondja volt Huszárnak arra, hogy a Duna-felvétel során minden domb és hegy szegélyvonalát (lábát), valamint minden mélyedést térképezzenek, hogy ily módon a folyam vízrajzi viszonyait híven tolmácsolhassák.

Mindezekből a részletfelvételekből Huszár javaslatára és felügyelete mellett, megfelelő kicsinyítéssel, átnézeti térkép készült [4].

1829 márciusa végén elkészült a téli munka. A mérnöki gárda készen állott az új munkaidény új feladataira [5]. Ezt az időpontot tartotta alkalmasnak Rauchmüller és Elder arra, hogy Huszárt a Duna-felvétel éléről eltávolítsa. 1829. május 1-én történt meg az igazgatói munkakör átadása [6], s ezzel Vásárhelyi Pál (2.01. ábra) átvette Huszár örökét.

Vásárhelyi egy hét múlva felterjeszti munkatervét [7], Elsősorban az eddig elkészült térképlapokat kell kitisztítani, illetőleg véglegesen befejezni és lemásolni. Másodsorban a helyszíni felvételekből a legnehezebb szakaszokat óhajtja felvétetni, mert a könnyebb részletekkel gyorsabban végezhetnek.

Végül az utasítás kérdéséhez szól. Véleménye szerint műszaki utasítás készítésére nincsen szükség. A mérnöki személyzet évek óta ebben a munkakörben dolgozik, mindenki pontosan ismeri, mi a tennivalója. Ebből az iratból nem tűnik ki azonban, hogy Huszár már 9 évvel korábban elkészítette a szintezés végrehajtási utasítását, és a mérnökök azóta kötelezően ezt használják.

A megkezdendő szintezési munkálatok céljára 5000 forintnak a sóhivatalnál való letétbehelyezését kéri.

2.02. A DUNA SZINTEZÉSE VÁSÁRHELYI VEZETÉSÉVEL

Vásárhelyi mérnöki gárdája 1829-ben 13 főt számlált [7], Közülük nyolcán önálló munkára képes, kirendeltségvezető mérnökök, éspedig : M élezel János, Forherger Sámuel, Halátsy Miklós, Lányi Sámuel, Kamőczy Gábor, Ketse Ferenc, Nikolka András és Zsitnyán János.

Beosztott, ún. figuráns mérnökök pedig : Báthory István, Vörös László, Győry Sándor, Hieronymi Ottó Ferenc, Tóth Antal.

Mind a tizenhármán Huszár Mátyás tanítványai, neveltjei. Maga Vásárhelyi is.

Megkezdődik a helyszíni munka, de egyelőre eléggé vontatottan halad. V ásár hely it a vízrajzi és vízépítési problémák sokkal jobban érdeklik, mint a geodéziai vonatkozások. Még ugyanebben az esztendőben hatalmas tanulmányt ír a dunai hajózásról [8], talán még nagyobb terjedelműt a dunai malmok ügyéről [9], ezzel szemben a szintezést kevésbé szorgalmazza. 1829rben mindössze a Komárom és Nagy-Léi környékén végzett szintezések protokollu- mai készültek el [10].

Határozott nyereségünk azonban, hogy Vásárhelyi belátta : nem kezdhet ilyen óriási feladatba anélkül, hogy egy egészen új kiadású végrehajtási utasítást ne adjon mérnökei kezébe.

150