Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
2. Szintezési munkálatok a Duna mentén
2. SZINTEZÉSI MUNKÁLATOK A DUNA MENTÉN A 2.01. ELŐKÉSZÜLETEK AZ ELSŐ DUNA-SZINTEZÉSRE A Duna libellációs felvételének kezdete egybeesik Huszár Mátyásnak. a Duna-mappáció éléről való elmozdításával. Ő maga 1828 tavaszán eszmélt rá, milyen hajsza folyik ellene, vagy legalábbis ekkor tett le arról, hogy továbbra is küzdjön ezek ellen az erők ellen. 1828. június 22-i keltezéssel fennmaradt egy „Vortrag zu Donau- Nivellirung” címen beiktatott, latin nyelvű magánlevele [1], amelyet az Orsz. Építészeti Főigazgatóság valamelyik vezetőjéhez intézett. Ebből a levélből sok minden kiderül a múltra vonatkozóan is, és érdemes összevetnünk a később történtekkel is. Levele elején azt hangsúlyozza, hogy a szintezések (libellationes) nem öncélú munkák, hanem az a céljuk, hogy felvilágosítást adjanak a Duna szabályozási kérdéseire. Ezek alapján tudjuk meg, hol, mit és hogyan kell csinálnunk. Hivatkozik 10 éves tapasztalataira. Szerinte a szintezési eredmények közelebb állanak a folyó vízrajzi viszonyaihoz : életkörülményeihez, mint az egyéb geodéziai munkák. A libellációra a meder méreteinek, a víz sebességének megismeréséhez éppúgy szükségünk van, mint a mederközeli tere]) adataira az árvizek levonulása szemszögéből. Legelőször is a folyó jelenlegi állapotát és természetét kell ismernünk. Csakis ez lehet a szabályozási tervek elkészítésének alapja. ,,. . . alibellatio, a mélység- és sebességmérés szükséges ; tapasztalatom és meggyőződésem szerint egyik sem hagyható el. A hydro- graphiai mérés az egész feladatnak mintegy a teste, a hydrometriai pedig mintegy a lelke.” Eddigi felvételeikről azt írják, hogy mind kiterjedésüket, mind tartalmukat illetően megfelelők és a tudomány színvonalán állanak. Szemére vetik, hogy sok munkát fordított a felvételre. De hiszen Ausztriában 40 000 öl hosszúságú Duna-szakasz felvétele 16 esztendeig tartott, amíg ő és mérnökei csak 4 éve dolgoznak egy sokkal nagyobb terjedelmű munkán. A szakembereknek többféle elképzelésük van a Duna libelláéi óját illetően. Vannak, akik azt tanácsolják, hogy az összes ártéri területet is a fővonalakkal egyidejűén vegyék fel. Huszár nem osztja ezt a nézetet. Véleménye szerint a főmenetek szintezésének „a lehető leggyorsabban és teljes rendszerességgel” el kell készülnie. A Duna szintezését azáltal lehet olcsóbbá és gyorsabbá tenni, ha elfogadják és megvalósítják azokat a javaslatokat, amelyeket ő előterjesztett a szintezőműszereken (Instrumenta libellatoria) eszközlendő változtatásokat illetően. Fel kell szólítani Hauranth pesti mechanikust, hogy készítsen ilyen műszereket. Ilyen libellációs eszközökkel a mérnökök gyorsan és gazdaságosan tudná148
