Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
végül utalok arra, hogy a kétféle árvíz közötti határt lehetetlenség megadni. Erről bővebb felvilágosítást az árvizek története adhat.” „Van néhány vízmosás (Fok) és mocsár, amelyekről az imént említett történetben (illetőleg tulajdonképpen az árvizekhez fűzött megjegyzésben) említés történik. Ezek a térképen nincsenek feltüntetve. Ezt a hiányt azért nem pótolhattuk, mivel új, valóságos felvételt nem készíthettünk ; tehát megelégedtek azzal, ami a kéznél levő rajzokon található volt. Egyébként úgy látszik, ez a hiány nem olyan jelentős, hogy a valóságos kiegészítésére szükséges kiadást megérte volna. Hiszen, ha az előforduló mocsarak a térképen rajzilag nincsenek is kifejezetten megadva, a térképen feltüntetett árterületekbe mindenképpen beleértetődnek.” „A vízrajzi térképen található területek összesen 82 szelvényt foglalnak le. Az illetékes uradalmaktól kapott és redukált pontok száma 70 ; azokkal együtt, amelyeket Nemes Szabolcs megye térképéről másoltak le, 77. A Bura, Kunhegyes, Madaras és Karcag (területére eső) pontokat a fentebb említett munkaterv-vázlatban kaptuk. Gacsa, Szt. Imre, Szt. György, Domaháza vidékéről csak a neveket írták fel, de a határokat nem adták meg, mivel ezekről térképeket nem kaptak.” „Végül a Tisza egy részét, Tokajon felül Timárig, és a Bodrog egy részét Tokajtól Kisfaludig, a többször említett Sexty-féle térképről illesztették hozzá, hogy a Bodrog és a Tisza összefolyását ábrázolhassák.” * A Holecz-féle „Tudósítás”-nak igen nagy jelentősége abban áll, hogy nemcsak a szóban forgó összekapcsolási munkálatról ad számot, hanem tulajdonképpen ez az egyetlen ma ismeretes irat, amelyből a Bogovich- és a Huszár- féle szintezésekről, mint megtörtént munkálatokról olvashatunk. Ügy látszik, Holecz A. volt a Hortobágy, a Berettyó és a környékbeli vizek szintezésének és szabályozásának legkiválóbb korabeli szakértője. Még javában élt Huszár M., amikor Holecz ide vonatkozó tudósítását írta. Az Orsz. Építészeti Főigazgatóság is Holecz-hez fordul szakvéleményért. Ennek birtokában 1829-ben a főigazgatóság a Helytartótanácshoz intézett nagy jelentésé- ben[203] így ír a hortobágyi állapotokról: „A Hortobágy, a Kadarcs, az Árkus alatt ismeretes Tisza-szakadékjai által okozott árvizeknek regulátiója... ügyében Zichy Ferenc [kormánybiztos] még múlt esztendőben Jelentést tett a Helytartótanácsnak... abban az értelemben, hogy a Berettyót addig nem lehet regulázni, amíg a Tisza ez említett szakadékjai nem reguláztatnak; erre jött a Helytartótanácstól a helyszíni vizsgálatra a parancs ez év tavaszán. Holecz András Borsod megyei mérnököt bízták meg az e területen tervbe vett gátművek tervével.” „E helyszíni vizsgálat igazolta a múlt évi előterjesztést, nevezetesen: a Tisza... minden nagyobb áradáskor sok és nagy szakadékokon legelőször is azon kivölgyeit és nádas térségre, amelyet Veresnádnak és Bágynek neveznek, s a többi velők összeköttetésbe levő lapos térekre foly, .. .innen... lefoly... a Berettyóig... így pusztítatott hajdan a Berettyó és Körös vidéke, hasonló Tisza szakadékja által, még mintegy másfél század előtt... Azóta... több Tisza szakadékok egymás után betöltettek. . . A Mirhó eltöltése II. József alatt, s több ily szakadékok és fokok Tisza Dobnál . . Ép ezért (a Felső Tisza szakadékának megszüntetése céljából) Borsod megye földmérője : Holecz, 138
