Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

Számítsuk ki ezen az alapon a javításokat.

(ge)Abäd = 7,0024 öl, azaz a javítás co1 = 0,0024 öl,

(qe)Buityin = 28,0124 öl, azaz a javítás m2 = 0,0124 öl.

Huszár M. ebből az eredményből azt a következtetést vonja le, hogy bármilyen kiterjedésű szintezést hajtunk is végre, a rajzlapok terjedelme miatt alkalmazandó kisebbítések következtében a javítást sohasem tudjuk érzékeltetni, ezért rajzilag úgy kell vennünk a dolgot, mintha gömbi javításra nem is lenne szükség.

45. §. Ebben a legutolsó bekezdésben utasítást ad Huszár a rajzi munka egységes kivitelezésére és megfelelő méretarányok választására. Ugyanitt szabja meg a jegyzőkönyvekben alkalmazandó számjelölések rendjét is.

A műszerállások számozása római számokkal, folytatólagos számsor- rendben történik. Minden szakaszvégpontnál a számozást újból élűiről kell kezdeni és a következő szakaszvégpontnál be kell fejezni. A jegyzőkönyv fejlécén annak a szakasznak két végét jelölő számot, ahol éppen dolgozunk, fel kell tüntetni. Ugyanez a rend érvényes még napjainkban is.

1.04. ELSŐ, ORSZÁGOS JELLEGŰ SZINTEZÉSI HÁLÓZATUNK

Miként fejezetünk első részében láttuk, a Helytartótanács elrendelte a Körösök szabályozását (94/8838—1818. ápr. 7-i dekrétumával), s ehhez a munkához kormánybiztosul Vay Miklós generálist, igazgató mérnökül pedig Huszár Mátyást nevezte ki [185].

Az Országos Építészeti Főigazgatóság 1818. okt. 5-én kelt, 1271. sz. rendeletével intézkedik, hogy Huszár három beosztott mérnökével: Schmidt Györgygyel, Keller Ignácca.1 és Pyrker Józsefiéi egyetemben költözzék Nagyváraidra és kezdjen munkához [186].

A munkát a következő évben a Körös-vidék háromszögelésével meg is kezdték, s mivel időközben további kiváló segítségek is érkeztek, a munka rohamosan haladt előre. Beosztottja az előzőkön kívül: Vásárhelyi Pál, Litzner Miklós, Mélezel János, Vörös László, Bódogh József, valamint Amizoni József, aki szolgálat közben megbetegedett és meg is halt, továbbá átmenetileg Rieder József napidíjas mérnök [187].

1820. márc. 20-án Huszár Mátyás még egy kiváló fiatal mérnököt kap segítségül : Holecz Andrást [188]. Holecz személye a most tárgyalt, első, országos jellegűnek mondható szintezési hálózat kifejlesztése és műszaki leírása körüli munkákban annyira kiemelkedő, hogy röviden foglalkoznunk kell vele.

A pesti egyetem mérnöki intézetének (Institutum Geometricum) anyakönyvi bejegyzése szerint Holecz A. a Zemplén megyei Szerencsen született, a helybeli református egyház adatai szerint* 1792. november 10-én. Hatan voltak testvérek. Hogy atyjának, Holetz Mártonnak foglalkozása mi volt, nem tudjuk. Anyja neve : Baranyai Mária. Szülei valószínűleg szerény anyagi viszonyok között élő nemesek lehettek.

* Holecz András születési adatait a szerencsi református egyház anyakönyvezte, de a bejegyzések szerint lutheránus volt. Nevét több ízben Holetz alakban is találjuk. A család idősebb tagjai ezt a névalakot használták.

127