Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

három közeleső A, B, C ponton elvégezni, és a mocsár mélységének a három érték középértékét tekinteni. Ez a középmélység — természetesen — a szintezett és szondázott hely környezetére vonatkozik csak. A szondázás során megbízható adatokat nyerünk a láptakaró vastagságáról. Amikor a mocsár kiszárad, a megállapított vastagsági és mélységi méretek kb. 4/5-del csökkennek,

mert a mocsárterületeket borító lápi tömegnek csak 1/5-e tekinthető szilárd tömegnek.

44. §. Minden összehasonlító sík, legyen az a kezdőpont alatt vagy fölött, a rajzlapon látszólag egy vízszintes egyenes vonal. Esetleg azonos lehet a Föld érintőjével, de általában csak párhuzamos azzal. Mivel pedig ennek az összehasonlító síknak a helyzete a legelső ponton képzelt függőlegesre merőlegesnek vehető, ezért minden szintezést az összehasonlító síkra merőlegesen ábrázolnak.

A továbbiakban kifejti, hogy az a gyakorlat, amelyet a szintezések kiterjedésére való tekintet nélkül követnek, nem helyes és nem is lehet helyes, mert a magasságok tulajdonképpen nem a földi érintősíkra, hanem a földgömbre (ma azt mondanék : az alapul választott szintfelületre) vonatkoznak.

125