Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
polgári térképezés, a kataszteri földmérés, valamint a felsőrendű háromszögelés és szintezés megalapítója ő Magyarországon. Személye és működése nélkül a nagy folyamszabályozások és ármentesítések kora évtizedeket késett volna, s ennek a gigantikus munkának geodéziai alapjait ő vetette meg. * Huszár Mátyás családi életéről szinte semmit sem tudunk. Még arra nézve sem kerültek elő perdöntő bizonyítékok, hogy egyáltalában nős volt-e vagy sem. Mégis úgy hisszük, az alább ismertetett két adat aligha vonatkozbatik másra, mint Huszár Mátyás özvegyére. A kecskeméti levéltárban Vörös László levelei között két olyan levelet is találtam ugyanis, amelyekben bizonyos Huszárnéról van szó. Mivel Vörös László mérnöki pályájának kezdetétől jó és benső barátságban volt Huszár Mátyással, feltehető, hogy özvegye férje halála után sem szakította meg a Vörös- családdal az érintkezést. Mindenesetre Vörös László úgy ír Huszárnéról, mint olyan meghitt ismerősről és barátról, akit családjának minden tagja ismer. 1846. július 17-én, Szomajomban (ma : Kaposfő) kelt levelében (a levél harmadik oldalán) ezt írja : „Midőn épen ezeket iráni, küldé Huszárné Asszony Ottiliának a’Honderű lapjait...” 1858. május 17-én, Lakócsán kelt levelében odautaztára visszaemlékezvén ezt írja : . .Tovább menvén.. . Korpádon.. . Sárlcözy Lajost fuldokló állapotban találtam ; Huszárné azt mondta : annak nem kell mappa, mert a’ már halál martaléka...” [183/2], Huszár Mátyás családi életét illetően még igen alapos kutatásokra van szükség. 1.03. HUSZÁR MÁTYÁS SZINTEZÉSI UTASÍTÁSA Különös értékű írásmű a magyarországi szintezések történetében Huszár M. szintezési utasítása [184]. Címe magában foglalja a mű célját és rövid foglalatát is : „Nivellirungs-Instruction zum Behuf der 4 Körössé, Berettyó, Hortobágy, Kákát und Theiss Fluss Nivellierungen. Verfasst im Jahre 1820 Monath December durch Mathias Huszár Königliche Flusz Ing. Dir.” (1.10. ábra). Terjedelme 60, eléggé sűrűn teleírt ívoldal, több ábrával. Az egész, teljes terjedelmében a szerző sajátkezű írása, az ábrák is saját rajzai. A fontosabb ábrák nagyméretű rajzok, melyeket mellékletként csatolt a szerző művéhez. A 45 paragrafusra tagolt, német nyelvű írásmű sokkal több, mint egy szokványos szintezési utasítás. Minthogy abban az időben még semminemű szintezési kézikönyv sem volt, Huszár összefoglalja benne mindazt, amit elméletileg és gyakorlatilag a szabatos szintezésről tudni kell. Éppen ez teszi rendkívül becsessé szemünkben. Huszár műve ugyanis nem az azidőbeni külföldi szakmunkákból készített kompiláció, hanem egy kiváló magyar mérnök által a korabeli tudományosság legmagasabb szintjén mozgó, idevonatkozó elvek rövid, összefoglaló, rendszeres ismertetése, megtoldva a saját maga által vallott, tudományosan megokolt újításokkal, javaslatokkal. Az egész munka korát messzire meghaladó tudósra vall. 103 \
