Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
1.86 ábra. Zsámboki János térképe 1566-ból Ez a Balaton-ábrázolás (1.88 ábra) tehát tulajdonképpen XVI. századi rézmetszetről való és Loz/usnak egyszerű utánzása. Custos Dominicus térképe A háborúskodások a századfordulón, Bocskay felléptével fordulatot vettek. Most már nemcsak a törökök és a végvárak magyar vitézei harcoltak egymással a dunántúli vidékeken, hanem megjelentek ott Bocskay hajdúi és az osztrák zsoldosok is. A térképek kiadása, majdnem évtizedes békés időszak után újból fellendült. Ebből a korból való Custos Dominicusnak Bellus Nicolaus frankfurti rézmetsző műhelyéből 1625-ben kikerült térképe (1.88 ábra). A Balaton északi partja sima vonal- zású, de a déli partvonal a mocsarak miatt erősen csipkézett. A tó tengelye a valóságnak megfelelő középhegységi csapású. Tihany nevét az északi parton találjuk, a hozzátartozó templom jele pedig a tó partjára van rajzolva. Tihany szigetét nem tünteti fel. Guiljelmus és Johannes Blaeu térképe 1641-ben az amszterdami Blaeu testvérek készítettek és adtak ki egy térképet Magyarországról. A Balatont teljesen lemásolják Loz/usnak 1556. évi térképéről (1.89 ábra). Guiljelmus Blaeu ,,Novus Atlas”-a külön lapot szentel Magyarország nyugati felének. Ez a kivételes szépségű, kézzel színezett atlasz két lapon tartalmazza a Balatont. Tihany ezen már félsziget (1.90 ábra). Ebből tehát jogosan arra következtethetünk, hogy az atlasz 1690 körül, vagy után jelent meg: olyan időszakban, amikor a törökök vissza1.87 ábra. Ismeretlen szerző térképe 1596-ból 75
