Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
IV. A Balaton évszázados feliszapolódásának vizsgálata
I.b. Zalaforok A BALATON MEDfNCEJE FELISZAPOLÓDÁSAN ДК INTENZITÁS - ÉS FÁZIS VÁLTOZÁSI GÖRBÉI Az inten2Ítás-és fázisváltozás görbéje __Az átlagos feliszapolódás g örbéje ШИ Az átlagtól való eltérés görbéje 4.12 ábra A valóság azonban ettől eltérő. A tó délnyugati (Keszthely és Tihany közötti) medencéjének fenékszintje 1,51 rn-rel lett magasabb 190 év alatt az 1764. évi szintnél. Ez 8,00 mm évenkénti átlagos feliszapolódásnak felel meg. Ezzel szemben az északkeleti (Tihany és Kenese közötti) medencéjének fenékszintje ugyanezen idő alatt csak 80 cm-rel lett magasabb, ami évenkénti 4,21 mm átlagos feliszapolódást jelent. Ebből az eredményből következik, hogy 1. A DNy-i medencéből igen kevés hordalék kerül át az EK-i medencerészbe. 2. A siófoki zsilipen távozó vízzel jóformán csak az EK-i medence lebegtetett hordalékának egy része kerül ki a Balatonból; a tihanyi szorostól DNy-ra levő medence feliszapolódási viszonyait az itt távozó vízmennyiség számottevően nem csökkenti. A 4.13 ábra alsó részén a feliszapolódás változó intenzitási viszonyait tüntettük fel. Az ábrából világosan kitűnik hogy a Zala víz alatti hordalékkúpját úgy építi fel, hogy az Keszthely és Be- rény között a keszthelyi öblöt a tó többi részétől elzárja. Ez egyik legfőbb oka a keszthelyi öböl gyors feliszapolódásá- nak. Valószínűnek látszik, hogy addig, amíg a Balaton vízszintje a mainál sokkal magasabb volt, és még a Zalát sem szabályozták, a Zala hordalékával sem volt baj. Nemcsak arra gondolok, hogy sokkal kevesebb homok és iszap, valamint finom lebegtetett hordalék került a Zalán keresztül a tóba, de ami került is, a Kis-Balatonban jórészt leülepedett. Ezért volt a Zala deltájában annyi szigetzátony. Ma ez a természetes szűrő nincs meg; következésképpen a Balatonba DNy felől jutó hordaléknak java része bekerül a tóba, és ezzel a keszthelyi öböl fel- iszapolódásának üteme szinte hihetetlen mértékben felgyorsul. Ez annál érdekesebb jelenség, mert a Zala különben elég kis jelentőségű vízfolyás lenne a Balaton vízrendszerében. A Balaton egész vízgyűjtőjének területe kereken 5150 km'2. Ebből a Zala vízrendszerére 2570 km2 jut, magára a Zala folyóra pedig csak 1905 km2 [20]. A Zala szállította hordalék évi mennyiségét Bogárdi János [8] körülbelül 20 —30 ezer tonnára becsüli. Emellett azonban az északi part kisebb, nagyobb nagyesésű vízfolyásai záporok és tartós esőzések idején igen jelentős mennyiségű hordalékot szállítanak a Balatonba. Szesztay K. szerint [20] a tóba jutó teljes hordalékmeny- nyiség évente 35 — 50 ezer tonnára tehető. A déli partvonal kisebb vízfolyásai nem jelentősek ebből a szempontból. Jelentős azonban a déli partok mentén tapasztalható elhabolás, a parterózió. 198
