Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
IV. A Balaton évszázados feliszapolódásának vizsgálata
II. TÁBLÁZAT Mederváltozás, mm/év különbsége, m 191 év 92 év 38 év j 130 év j 36 év 25 év I 61 év j 17641894 18941930 I 19301955 18941955 17641955 I 11764 — ; 1856 1856 — 1894 17641894 18941930 I 1930- 1955 i 18941955 1930 0,70 + 0,40 0,20 0,60 0,52 3,00 0,10 0,15 0,05 16,3 1,90 0,10 0,45 0,55 12,8 1,65 0,20 0,10 0,30 10,21,30 0,65 0,10 0,55 9,7 1,90 0,10 0,15 0,05 1,45 0,10 0,05 0,15 8,4 1,40 0,15 0 0,15 6,5 0,15 0,10 0,25 5.5 7,06 1,05 0,20 0 0,20 6,5 0,10 0 0,10 4,8 8,69 0,30 0,25 0,05 0,85 0,05 0 0,05 5,23 8,59 7,86 1764-1856 108 cm 93 év 11,6 mm /év 1856-1894 29 cm 38 év 7,6 mm /év 1894-1930 19 cm 36 év 5,3 mm /év 1930-1955 14 cm 25 év 5,6 mm /év 1764-1955 170 cm 192 év 8,85 mm/év 5,38 11,1 8,00 9,85 + 5 15 23,07 2,78 0,0 1,64 + 5 0 14,61 2,78 18,00 9,0 + 5 15 12,69 5,56 4,00 4,9 + 5 15 12,30 10,4 5,00 4,1 + s 15 11,15 2,78 2,00 2,4 + 5 15 10,76 4,17 0 2,4 + 5 15 3,94 6,1 4,17 4,00 4,1 + 5 15 8,07 5,56 0 3,3 + 5 15 5,25 7,7 5,56 5,00 1,23 + 5 15 6,53 1,39 4,00 2,46 + 5 5 4,60 11,30 2,57 2,83 2,70 Zólyomi Bálint pollenvizsgálatai szerint a fenékszintemelkedési viszonyok az utóbbi 12 000 esztendő folyamán a szigligeti öböl előterében így alakultak: Függetlenül attól, hogy megfelelőbbnek tartanánk, ha Zólyomi B. vizsgálati anyagából több fenékszintemelkedési görbe állana rendelkezésünkre, megállapítható, hogy a pollenvizsgálati eredményekből számszerűen úgy tűnik, mintha az utolsó két évszázadban a Balaton fenékszintjének emelkedése, tehát a fel- iszapolódás mértéke a korábbi három évezredből kimutatottnak 15-szörösére növekedett volna. Szesztay is tízszeres nagyságrendű intenzitásnövekedésről ír [20] a tó általános feliszapolódásával kapcsolatban. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy valamennyi mederfelvétel lényegében a vízmélység meghatározására korlátozódott és kevés az, ami a fenékiszapból a szondamérés során talált számszerű mélységet növelné. A tényleges tófeneket borító 1—7 méteres iszaptömeghez viszonyítva ezek a kis értékek elenyészőek. Ezzel szemben a fúrási szelvényből kiindulva a feliszapolódás ütemének számításakor nem szokták figyelembe venni, hogy a tavak fenékiszapja igen nagy mértékű konszolidációnak van kitéve. Nálunk ilyen vizsgálatokat még nem végeztek, külföldön is alig néhányat. A konszolidáció mértékét, tekintettel a Balatonba kerülő, vagy éppen ott tenyésző és az idő függvényében rohamosan növekvő mennyiségű szerves anyagra, átlagosan 10—15- szörösre becsüljük. Ez pedig azt jelenti, hogy lényegében a feliszapolódás mértéke ma sem nagyobb, mint amilyen az utolsó 3000 esztendő folyamán volt. Biztos azonban, hogy vannak a Balatonnak egyes öblei, amelyeknek feltöltő- dése nagyobb ütemű a tómedence többi részénél. A 4.8 ábrán feltüntettük az átlagos menetgörbétől való eltéréseket. A Zala- toroknál például a hordalék lerakódása 1764 óta messze meghaladja az átlagot. A fenékszint itt 190 esztendő alatt kereken 1,5 méterrel magasabb szintben alakult ki a normálisnál. A magyarázat egyszerű. A Zalát az 1750-es évektől kezdődően szabályozzák és tisztítják. Az általános reguláció során a folyó medrét megszabadították a sástól és nádtól. Igaz, hogy így több vizet vezetett le, és Fenékszintemelkedés, mm/év e. 10 000-től 6800-ig (3200 év) 0,37 e. 6 800-tól 2600-ig (4200 év) 0,19 e. 2 600-tól 900-ig (1700 év) 0,31 e. 900-tól napjainkig (2860 év) 0,58 átlagosan i. e. 10 000-től máig (12 000 év) 0,35 191
